Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
21 A volt elnököt - akit 2000 októberében mozdítottak el a hatalomból vértelenül , 2001. április 1jén tartóztatták le Belgrádban, és 2001 júniusában szállították Hágába. Pere 2002. február 12én kezdődött, s azóta a vádlott egészségi állapota miatt sokszor szakították meg a bírósági eljárást , a per jelenleg is szünetelt. Az ötévesre nyúlt eljárásból már legfeljebb csak hetek lettek volna hátra, és legkésőbb az év végére az ítélethirdetés is várható volt. Így viszont soha nem derül ki, milyen büntetéssel sújtották volna a kilencvenes évek balkáni háborúinak egyik fő szervezőjét. Rövid időn belül ez a második haláleset a hágai börtönben. Múlt héten öngyilkos lett cellájában Milan Babic, a háborús bűncselekmények v ádjával már elítélt egykori horvátországi szerb vezető. Őt Milosevic egyik legfőbb szövetségesének tartották, bár a két férfi kapcsolata a múlt évtized elején feszültté vált. Babic volt az egyik legfontosabb tanú Milosevic perében. A nemzetközi élet tö bb vezető politikusa, valamint Carla Del Ponte, a törvényszék főügyésze sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Milosevic még az ítélet kihirdetése előtt meghalt. Ugyanakkor reményeik szerint a volt államfő halála hozzájárulhat ahhoz, hogy Szerbia és a Balkán t öbbi országa lezárja történelmének a konfliktusok és megosztottság éveiről szóló fejezetét. Ursula Plassnik, a soros EUelnök Ausztria külügyminisztere figyelmeztette Belgrádot, hogy a még szabadlábon lévő gyanúsítottakat át kell adnia a hágai törvény széknek, le kell számolnia a balkáni háborúk örökségével. Jack Straw brit külügyminiszter azt mondta, hogy a haláleset Milosevic "családja számára nyilván szomorú esemény ... de alkalmat teremt a szerb népnek arra is, hogy az eddigieknél mélyebben feldolgo zza a múltat". Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője reméli, a volt elnök halála segíteni fog Szerbiának abban, hogy "véglegesen a jövő felé forduljon". A magyar külügyi kormányzat bízik abban, hogy Slobodan Milosevic halála nem fogja hátráltatni a háborús bűnök felderítését. Polgár Viktor szóvivő közölte, Budapest bízik abban, hogy halála nem fogja sem lassítani, sem pedig hátráltatni "a Milosevicérában és az általuk elkövetett háborús bűnöknek a felderítését". Vojislav Kostunica szerb kormányfő sajnálatát fejezte ki Milosevic halála miatt, és közölte, hogy részletes jelentést fog kérni a törvényszéktől "a tragikus esetről". Boris Tadic szerb elnök és az általa vezetett Demokrata Párt (DS) is részvétét fejezte ki a Miloseviccsaládnak, de hangsúlyozták, hogy a halott és a DS értékrendje igen távol állt egymástól. A halott egykoron legádázabb politikai ellenlábasa, Vuk Draskovic szerbiamontenegrói külügyminiszter - aki ellen két merényletet is elkövetett a milosev ici titkosszolgálat - azt mondta, kár, hogy Milosevic meghalt még azelőtt, hogy bíróságon kellett volnia számot adnia tetteiről. vissza Somogyi Ferenc szerint a salzburgi fórum megerősítette Magyarország álláspontját Kel ler Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2006. március 11., szombat (MTI) - A magyar külügyminiszter szerint az EUtagországok külügyminisztereinek salzburgi informális jellegű találkozója megerősítette Magyarország álláspontját a nyugatbalkáni t érséggel kapcsolatban, miszerint a kényes kérdések rendezéséhez az unió közvetlen részvételére, a tagországok bevonására van szükség. Somogyi Ferenc a kétnapos salzburgi fórum zárása után az MTInek hangsúlyozta: úgy kell rendezni ezeket a kérdéseket, hogy az hozzájáruljon a térség egésze stabilitásának és demokratikus fejlődésének előmozdításához. Hozzáfűzte, számot kell vetni azokkal a nehézségekkel is, amelyek egy része elsősorban érzelmi töltetű történelmi hagyományokon, illetve történelmi sérelmeke n alapuló probléma. Teljességgel világosnak nevezte, hogy Koszovó esetében is olyan megoldást kell elérni, amely megfelel a stabilitással és a demokratizálással kapcsolatos elvárásoknak. Ugyanakkor Koszovó esetében egyértelmű feladat, hogy a szerb kisebbsé g megkapja érdekérvényesítő lehetőségeit egy decentralizált rendszerben. A salzburgi fórum magyar szempontból kiemelkedően fontos témaköreire vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy természetesen a napirendre vett minden téma közvetlenül vagy közvetve érin ti Magyarországot, mert megalapozatlan lenne azt állítani, hogy például az iráni nukleáris kérdés semmilyen hatással nincs Magyarországra, hiszen hatással lehet az egész világra. Ezzel együtt azonban kiemelte a Magyarországhoz közeli térségekkel kapcsolato s ügyeket, elsősorban a NyugatBalkánt, valamint az Ukrajnát és Fehéroroszországot érintő kérdéskört. Kifejtette, az EU továbbra is kész arra, hogy európai perspektívát nyújtson ezeknek az államoknak, ami országonként és térségenként különféle konkrétsági fokot jelent. "Megerősítést nyert, hogy számos esetben ez az európai perspektíva az a mód, amellyel az EU pozitív irányban tudja befolyásolni az adott országok belső fejlődését és nemzetközi kapcsolatait" - hangsúlyozta a külügyminiszter. Tájékoztatást adott arról, hogy az egyik előterjesztője volt annak a - most előtérbe került - javaslatnak, amely szerint célszerű lenne, ha a nyugatbalkáni országok szabadkereskedelmi övezetet hoznának létre. Ez annál is fontosabb a számunkra, mert a kétoldalú kapcsol atok fejlődési tendenciái azt bizonyítják, hogy van igény a
