Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
13 szomszédos országokban élnek. De arra a k érdésre sem õ, sem mások nem ismerik a választ, mi történjék azokkal, akik magukat magyarnak vallják, de mi nem tekintjük õket annak. Ez az igazi nagy csapda! Ha például egy szép napon arra ébredünk, hogy néhány százezer vajdasági szerb magát magyarnak val lja, megtanul magyarul, és a magyar szolidaritás részeképpen Magyarországra kíván költözni. Kívánjuke, és ha igen, hogyan fogjuk bebizonyítani, hogy õk nem magyarok. Tudniillik nem létezik esszenciálisan magyar "mivolt", nem létezik olyan királyi kritériu m, amely alapján ki lehetne mondani, ki a magyar. Ezért ezeknek a mondatoknak a magyar szolidaritásról és arról, hogy a magyarságnak Magyarország az otthona, számtalan értelmet lehet adni. Magyare például minden magyar állampolgár? És vajon joggal kedvezm ényezettjeie ennek a magyar szolidaritásnak az ötven éve kivándoroltak magyarul egyáltalán nem tudó, Magyarországhoz semmilyen módon nem viszonyuló leszármazottja? Mert ma ez a jogi helyzet. A nyolcvanas években például az osztrák hatóságok Magyarországra deportáltak egy kisebb bűncselekményekben elmarasztalt középkorú férfit, aki azelõtt sosem járt itt, és magyarul sem tudott. Magyar állampolgár volt, mert az apja, aki 1948ban hagyta el az országot, hazafias érzelmektõl vezérelve nem vette fel az osztrák állampolgárságot, anyja pedig, az akkori törvények értelmében, magyar állampolgárhoz menve feleségül, elvesztette osztrák állampolgárságát. Ez az osztrák férfi azon az alapon került ide, hogy "bűnözõ, menjen haza". De ez az összes magyar fasiszta leszárma zójával is megtörténhet, ha az argentínai hatóság - teszem azt - kokainbáróként száműzi, mondván, menjen haza Magyarországra. És tudok egy hölgyrõl, egy 56os disszidens férfi kanadai francia anyától született leányáról, aki életében egyszer járt Magyarors zágon, egyetlen napot töltött a Fórum szállodában, és egyetlen szót sem tud magyarul, viszont most épp magyar állampolgársága tanúsíttatását intézi, mert a francia filmiparban akar dolgozni, és uniós állampolgárként ez sokkal könnyebb, mint kanadaiként. Ez lenne a magyar szolidaritás igazi értelme? Nem hiszem. Szerintem a mi identitásunk nem a papírokhoz igazodik. Nem attól vagyunk magyarok, hogy magyar útlevelünk van, hogy magyar státusigazolványunk van, hanem egy nagyon bonyolult, organikus szövedék által , amelynek része a terület; hogy valaki budai vagy pesti vagy hajdúsámsoni vagy erdélyi. Amit szülõföldnek hívunk. Ez a fontos, ez a meghatározó: az országhatárokhoz nem igazodó földrajzi kötõdés. A szerves kapcsolat azzal a vidékkel, ahol felnõttünk, azza l a tájjal, azokkal a sírokkal, azokkal a templomokkal, azokkal az iskolákkal, azokkal színházakkal... Azokkal a parkokkal, ahol elõször csókolóztunk. Az alkotja a személyiségünk teljességét. vissza Kereskedelem - megalakul t a Kárpátia MagyarRomán Kereskedelmi és Iparkamara Kolozsváron Pekár Erzsébet, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2006. március 10., péntek (MTI) - A magyarromán gazdasági kapcsolatok erősítésében érintett vállalatok és gazdasági ka marák pénteken Kolozsvárott megalapították a Kárpátia MagyarRomán Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére. Parragh László, az MKIK elnöke a alapító közgyűlésen elmondta, hogy jelentős magyar tőkebefekte tés van Romániában, ezért indokolt a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését segítő, a magyar érdekekért lobbizó vegyes kamara létrehozása. Az MKIK adatai szerint mintegy 5100 magyar vállalat fektetett be Romániában 800900 millió dollárt. Parra gh László elmondta, hogy többszáz vállalat jelezte csatlakozási szándékát a vegyes kamarához. Az MKIK elnökének tájékoztatása szerint a vegyes kamara tisztességes költségvetéssel számolhat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 20 millió forint tal támogatja megalakulását. A vegyes kamara a támogatáson kívül a tagdíjakból és szolgáltatási díjakból fedezi kiadását. Az alapító tagok 10 ezer euró, a nagyobb vállalatok 400 ezer euró, a kisebb cégek 200 ezer euró évi tagdíjat fizetnek. Radetzky Je nő, az MKIK nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, a vegyes kamara elnöke elmondta, hogy a Romániában is szervezett, az európai uniós csatlakozás tapasztalatait átadó "Az EU házhoz jön" program keretében jelentős igény mutatkozott a kamara létrehozására. Kö zölte: a magyarromán vegyes kamara, kolozsvári székhellyel, országosan működik majd, és a tervek szerint hamarosan megnyílik a lobbitevékenység erősítését segítő bukaresti irodája. Az alapító közgyűlésen Gilyán György, a GKM közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a vegyes kamara megalapításával a Romániában működő magyar vállalatok elfoglalhatják helyüket a két ország közötti gazdasági kapcsolatrendszerben. Az alapítás alkalmából vállalkozók, politikusok részvételével tartott fórumon Parragh Lás zló elmondta, hogy az MKIK hasonló vegyes kamarát hoz létre Horvátországban, és tervezik a magyarorosz vegyes kamara megalapítását is.
