Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-11
18 amelyek lényege, hogy a svéd többségi környezetben élő finn diákok az általános iskola első két évében in tenzíven tanulnak svédül. (Hasonló bemerítő programok finn környezetben élő svéd diákok számára is léteznek.) Hogy a finnországi svédek körében az identitás megőrzése milyen tudatosan történik, annak egyik szembetűnő jele, hogy míg az 1970es évek elején a vegyes házasságokban született gyermekeknek csupán 40 százalékát regisztrálták svéd anyanyelvűként, s még ennél is kevesebbet írattak közülük svéd iskolába, ma nagyjából 60 százalékukat regisztrálják svéd nyelvűként, s csaknem 70 százalékukat íratják svéd tanítási nyelvű iskolába. Finnországban három svéd tanítási nyelvű egyetem is van: a turkui Abo Akademi, a Svéd Közgazdasági Főiskola, valamint a Svéd Társadalomtudományi Főiskola. Ezekben az intézményekben a felvételi követelmények közé tartozik mind a d iákok, mind a tanárok számára a svéd nyelv magas fokú ismerete. De léteznek kétnyelvű egyetemek is – például a Helsinki Egyetem, a műszaki egyetem, az állatorvosi egyetem, az Ipar- és Színművészeti Főiskola, illetve a Sibelius Zeneakadémia – , amelyeken meg határozott számú svéd nyelvű katedra működik, s a szemináriumokon, tesztek írásakor, szóbeli vizsgák alkalmával vagy éppen a szakdolgozatírásnál minden hallgatónak joga van a saját anyanyelvét használni. A finnországi svédek kulturális életének egyik megha tározó eleme a sajtó. Finnországban svéd nyelven kilenc napilap jelenik meg, s ezek együttes példányszáma meghaladja a 140 ezret. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden második svéd anyanyelvű állampolgárra jut egy svéd nyelvű napilap. Finnországban ug yanakkor hat államilag, illetve önkormányzatilag finanszírozott svéd színház működik, amelyek közül a legjelentősebb a helsinki Svéd Nemzeti Színház. A nyelvi szabályozás a vallást sem hagyta érintetlenül. 1923ban borgai (Porvoo) székhellyel kialakítottak egy olyan egyházmegyét, amely – a svéd nyelvű területek meglehetős földrajzi szétszórtsága ellenére – az ország összes svéd vagy kétnyelvű településének egyházközségeit magába foglalja. Mivel a törvények szerint a hadköteleseket olyan egységhez kell irány ítani, ahol anyanyelvükön vehetnék részt a kiképzésben, a svéd besorozottak számára Dragsvikban létrehoztak egy svéd vezénylési nyelvű laktanyát. E számos kedvezménynek azonban a svéd nyelvhez és kultúrához való kötődésen túl további hozadéka is van. Finno rszágban a svédek körében lényegesen kevesebb a válás, alacsonyabb a munkanélküliség, és jóval magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a finneknél. Egy 2001es tanulmány pedig bebizonyította, hogy a svéd nők átlagosan csaknem nyolc, a f érfiak pedig hat évvel tovább élnek, mint a finnek. A jelenséget elsősorban azzal magyarázták, hogy a sűrű szövetű svéd intézményrendszer és kiterjedt civil szféra biztonságérzetet nyújt a svédek számára, s jelentősen növeli bennük a társadalmi öszszetarto zás érzését, valamint az önbecsülést. Bővíthető autonómia? Annak ellenére, hogy a finn alkotmány és nyelvtörvény Európában szinte példa nélküli jogokat biztosít számukra, az asszimiláció veszélye természetesen a finnországi svédeknél is fennáll. Több he lyi szervezet is figyelemmel kíséri a svédek jogainak tiszteletben tartását. Közülük talán a legmarkánsabb a Finnországi Svédek Szövetsége (Finlandssvenska Samling), amelynek elnökét, Ida Asplundot arról kérdeztük, milyen kihívásokkal kell szembenéznie ma a finnországi svéd kisebbségnek. – Melyek azok a legégetőbb problémák, amelyek napjainkban nehezítik a finnországi svédek életét? – Finnországban a közeljövőben átszervezik a közigazgatást. Az első finn alkotmány kimondta, hogy az államnak nem áll jogában megváltoztatni a közigazgatási ha tárokat oly módon, hogy annak „negatív” következményei legyenek egy bizonyos terület nyelvi státusára, vagyis hogy megváltoztassa a nyelvi arányokat. 2000 óta azonban új alkotmány van hatályban, amely nem tartalmazza az említett passzust, így területileg m ár nem védi a svédek által lakott régiókat. Más szóval ma semmiféle alkotmányos akadálya nincs annak, hogy egy eddig hivatalosan kétnyelvű terület egynyelvűvé váljon. De ez csak egyetlen példa. Véleményünk szerint a svéd nyelv Finnországban számos más szem pontból is veszélyeztetve van. – Mondana néhány példát? – Noha az alkotmány szerint a két nyelvcsoportnak azonos elbánásban kellene részesülnie, ez nem mindig valósul meg. Egy felmérés például igazolta, hogy az igazságszolgáltatásban lényegesen hosszabb id őt vesz igénybe, ha valaki svéd nyelvű eljárást igényel, mint ha finnt. De sokszor abban sem lehetünk biztosak, hogy a bíró a tárgyaláson megérti a svédül beszélő tanút. Hasonló példákat egyébként más hatóságok, így az adóhivatal vagy a rendőrség működésév el kapcsolatban is említhetek. Megesett már az is, hogy egy rendőr egyszerűen megnémult, amikor svédül kellett volna kommunikálnia, mert nem ismerte a nyelvet. Az egészségügyi rendszerben szintén nagyok a hiányosságok. Van, ahol svédül tudó pszichológust n em lehet találni, míg máshol a svéd nyelvű onkológiai ellátás hiánya okoz problémát. Rossz a helyzet a börtönökben is. Előfordul, hogy a svéd rabok még
