Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-10
23 pártokráciát. Igyekezett elejét venni annak, hogy ismét rásüssék a „nemzetietlen” bélyeget. Nem a struktúrák átalakítását célozta meg, hanem újab b pénzeket folyatott az egyre kontraproduktívabb rendszerbe. Kárpátmedencei össztűz Az Alap létrehozását és működését jelentős vita övezte. A sajtó hasábjain zajló diskurzusból persze kiviláglik a nemzetfogalom kettős – kibékíthetetlen – értelmezésébő l adódó kormányellenzék közti csörte, a határon túli szervezetek lobbizását takaró üzengetések és a józan stratégiai viták (utóbbiak keltették a legkisebb visszhangot). A Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, Kasza József többször hangoztatta: őket holmi Szülőföld Alappal nem lehet leszerelni, ragaszkodnak a kettős állampolgárság megadásához. Ebben persze túl kellett harsognia otthoni vetélytársát, a radikális demokrata párti Ágoston Andrást. A szlovákiai magyar politikusok két ágyúból tüzeltek: az MKPel nök Bugár Béla a MÁÉRT azonnali összehívását követelte, a fideszes szimpátiáját nyíltan vállaló Duray Miklós pedig porhintésnek nevezte az egész kezdeményezést. Az RMDSZes Markó Béla rendszeresen több pénzt kért a támogatáspolitikára, illetve úgy vélte: a kormány csak ígérget, az Alap működése késlekedik. Ezt a kritikáját fogalmazta meg a 2005ös bálványosi szabadegyetemen is, asszisztálva Orbán Viktor „nemzetárulózó” kijelentéseihez. A Szövetség lobbizását végül siker koronázta: Kiss Elemér után Kelemen Hunor, az RMDSZ kijárásos politikájának legfőbb szakértője – több pénzleosztó alapítvány kuratóriumi tagja – lett a Tanács második embere. A Fidesz ukrajnai szatellitszervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem vett részt az Alap munkájában, mondván, megkérdezésük nélkül nevezték ki a Tanács tagjait. Ezzel ismét kiújult a legitimációs vita – ki képviselheti az adott közösséget – , amit a kormány úgy intézett el, hogy kijelentette: a MÁÉRT tagszervezetekkel tárgyalnak, amúgy döntsék el egymás k özött a vitát. Közben a BabesBolyai Egyetem magyar tagozatának vezetői a Sapientiához hasonló mértékű támogatást (az erdélyi magyar egyetem kapta a legtöbbet, 100 millió forintot) követeltek. Szlovákiában a Selye János Egyetemen kívül működő magyar tanszékek azt fájlalt ák, hogy a pénzek 90 százalékát a révkomáromi intézmény viszi el, és ez szerintük politikai döntés eredménye. Hantafanta Az Alap működését bemutató február 13i budapesti sajtókonferencián is éles vita bontakozott ki. Többen a határon túli újságírók k özül szóvá tették, hogy a Szülőföld Alap és a célra évekkel ezelőtt létrehozott közalapítványok (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás), valamint a kedvezménytörvény előírta támogatások közt átfedések, párhuzamosságok vannak. Rendszeresen több pénzt kér. Markó B éla Olyan intézmények is kaptak pénzt, amelyek az Illyésnél nem számoltak el, feketelistán vannak, ráadásul egyesek tudni vélik, hogy a pályázók közül több fantomszervezetnek minősíthető. Tisztázatlan az elszámoltatás rendszere. Gecse Géza, a Magyar Rádió szerkesztője egyszerűen „haverok, buli, hantafantának” nevezte a jelenlegi támogatáspolitikát. A vádakra válaszolva Kiss Elemér hangsúlyozta: minden döntésük nyilvános és átlátható, a mismásolás lehetősége kizárt. Nincsenek párhuzamosságok, a közalapí tványokkal jó az együttműködés. Komlós Attila, a HTMH nemrégiben kinevezett igazgatója figyelmeztetett: olyan nem fordulhat elő még egyszer, amit a székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő az Illyés Közalapítvány pénzeivel tett. Komoly elszámoltatás lesz , és szemben az IKA vezetőjével, aki „morális” megfontolásból elállt a román államnál lefolytatandó pertől, a HTMH, ha kell, perelni fog. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna
