Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-09
13 közelgő római kongresszusán a Fidesz és a Cseh Kereszténydemokrata Néppárt által köz ösen képviselendő álláspontokról is. vissza Élő Bolyaikultusz Marosvásárhelyen - Középiskola, könyvtár, szobor, emlékmű és tudományház idézi a világhírű tudósok munkásságát Magyar Nemzet 2006. március 9. Szerző: Pataky I stván Hol vannak a Bolyaiak?! – kérdezték üvöltve a leitatott és teherautókon Marosvásárhelyre szállított román parasztok 1990. március 19én, a magyarellenes támadás napján, s csalódottan vették tudomásul, hogy be kell érniük Sütő Andrással. Tizenhat év vel a véres összecsapások után a két matematikus kultusza immár méltó helyet foglal el az erdélyi város életében. Marosvásárhely ma ismét a Bolyaiak városa. Nemrég nyitotta meg kapuit a Bolyai János Tudomány és Technika Háza. A székhelyválasztás nem volt véletlen, hiszen a ház helyén állt annak idején a matematikus utolsó lakhelye. A Bolyaikultuszt éltető Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság által megvásárolt házban olyan közérdekű központ kialakítását tervezik, amely találkozóhelyül szolgálhat, ahova bárki beléphet, és amelyben – a megfelelő infrastruktúrával felszerelt információs hálózat segítségével – bekapcsolódhat az aktuális, nemzetközi tudományos élet áramlásába – fogalmazott Csegzi Sándor. Marosvásárhely alpolgármestere úgy véli, óriási lehetőségeket rejt magában a Bolyaikultusz, hisz egyrészt a százötvenezer lakosú város mintegy hetvenezres magyar közösségének az összetartozását is jelképezi, másrészt Marosvásárhelynek a nemzetközi információs körforgásban való benntartását jelenti. „A 2002es Bolyai Jánosemlékévvel – kétszáz éves lett volna akkor a matematikus – sikerült az esemény köré gyűjteni a civil szervezetek sokaságát s Marosvásárhely közismerten erős értelmiségi rétegét, amely egyébként kevés megnyilvánulási lehetőséget kap.” A z alpolgármester lapunknak elmondta: Marosvásárhelyen autentikus Bolyaiereklyék léteznek. Itt őrzik a Bolyaikéziratokat (ez több mint húszezer példányt jelent), ezeknek a kutatásai jelenleg is zajlanak. Hamarosan elkezdik a Bolyaiakkal kapcsolatos tárgyi emlékeknek a tudományos életben történő értékesítését. Folyik Bolyai János kéziratainak a digitalizálása, s ennek befejezése után az édesapa, Bolyai Farkas írásainak elektronikus adathordozóra való átmentése következik. Idén február tizedikén, a tudóspro fesszor születésének 231. évfordulóján vette kezdetét a Bolyai Farkasemlékév. Az ünnepélyes megnyitó a matematikusról elnevezett középiskolában zajlott, amely tavalytól már önálló magyar tannyelvű iskolaként működik. A város egyik közismert zarándokhelye a református temetőben található Bolyaisírhely, s 2002 decembere óta a matematikusok szobrának, a híres líceumnak és könyvtárnak is helyet adó tér parkját díszíti a Bolyai János születésének kétszázadik évfordulóján felállított köztéri szobor, a Pszeudosz féra. Az emlékmű azt a rendkívüli fordulatot igyekszik sugallni, amit Bolyai műve a geometriában és általában térszemléletünkben okozott. Az utóbbi években Romániában is egyre ismertebbé vált a Bolyaiak munkássága. Mint azt Csegzi Sándor elmondta, olyan ne mzetközi tudományos konferenciára is sor került, amelyen e tudományos munka jelentősége egyértelműen bemutatható volt. „A relativitáselmélet kialakításától kezdve egészen a mai kozmikus utazásokig mindenhová beépíthető az, amit Bolyai János a tér görbületé ről, elméletéről megfogalmazott” – mondta az egyébként fizikus végzettségű marosvásárhelyi alpolgármester, kiemelve, hogy a Bolyaiak kultuszára építve 2002ben Marosvásárhelyen tartották meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Román Akadémia közös kihelyezet t ülését, amelyen részt vett Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök is. Visszahelyezett dombormű. A múlt hónapban visszahelyezték eredeti helyére a marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokának egyik ékességét. Az immár újra a nagyterem főbejárata fölött lát ható bronz domborművet több évtizeden keresztül a nagyszínpad alatt őrizték, a Ferenc József királlyá koronázását megörökítő alkotást Pokorny Attila szobrászművész, a Maros megyei múzeum munkatársa restaurálta – számolt be a kolozsvári Krónika. A műtárgy 1 921ben került le a bejárat fölül, amikor a román hatalom átvette a közigazgatást. A domborművet később visszaszállították a Kultúrpalotába, ahol a pincében két fal között őrizték. Az 1978as felújításkor bukkant elő, és a színpad alatt kapott újabb rejtek helyet egészen a rendszerváltásig. vissza Beregszászon normatív támogatást remélnek - A II. Rákóczi Ferenc főiskola az utóbbi években a kárpátaljai magyarság egyik alapintézményévé nőtte ki magát Magyar Nemzet 2006. márciu s 9. Szerző: Székely Gergely
