Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-07
40 révkomáromi Selye János Egyetem is bemutatkozott. Az egyetemek küldöttei rendre kihangsúlyozták, hogy országuk parlamentjei milyen határozott ellenállást tanúsítottak az önálló magyar egyetemek ellen, de kitartó munk ával végül mindhárom országban sikerült megalakítani. Egyelőre úgy néz ki, hogy a szlovákiai magyarok vannak a legjobb helyzetben, hiszen a 2003ban megalakított Selye János Egyetemük még az állami költségvetésben is szerepel, meg természetesen a magyar ko rmány is támogatja őket. A kárpátaljai egyetemet, mely már 1996. óta önálló, csak a magyar kormány támogatja, az ukrán nem, sőt az erdélyiek sincsenek sokkal jobb helyzetben, hiszen ők sem kapnak a román kormánytól egy árva vasat sem. Mégis mindhárom orsz ágban működik az egyetem, a választható szakok száma folyton növekszik, a hallgatók és a diplomát szerzők is egyre többen vannak. A vendégek elmondták, hogy amióta a fiatalok saját környezetükben is tanulhatnak anyanyelvükön, csökkent a magyarországi egyet emeket választók száma, sőt arra is kitértek, hogy egyetemeiken erős az államnyelvoktatás, hiszen a magyarok csak akkor érvényesülhetnek, ha a többség nyelvét is jól beszélik. Az összejövetelen a meghívott civil szervezetekkel kerekasztalbeszélgetés is zajlott, melyen arra keresték a választ, vajon reális igénye a délvidéki magyar egyetem, lesze elég egyetemi tanárunk, lesze elég gyerek, és még sorolhatnánk. A válasz egyértelmű, ha a kárpátaljai egyetem 528 hallgatóval működhet, akkor ez a Délvidéken is megvalósítható. A magyar egyetem ügyét megcélzó kampány ténylegesen vasárnap indult, ugyanis a szervezők akkor osztották ki a résztvevőknek a reklámanyagokat, melyeket mindenki a saját kis közösségében oszt majd szét a polgárság között, ragaszt majd ki városában, falujában a hirdetőtáblára. vissza Nem történt előrelépés a kisebbségi törvény ügyében a cotrocenii egyeztetésen Új Magyar Szó 2006. március 7. "Nem tápláltam illúziókat a nemzeti kisebbségek jogállását sza bályzó törvénytervezet kérdésének megoldásáról, egy olyan közegben, ahol jelen van egy ultranacionalista párt is, a NagyRománia Párt" - nyilatkozta Markó Béla RMDSZelnök a Cotrocenipalotában folytatott államfőpártközi egyeztetéseket követően. Hangsúlyo zta, a tervezet kapcsán az ellenzék körében, de a koalícióban sincs konszenzus. A törvénytervezettel szemben sem a Konzervatív Párt (PC), sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fogalmazott meg ellenvetéseket. Calin PopescuTariceanu kormányfő PNLelnök a Cotroceni palotai tárgyalások után tegnap újra megerősítette: pártja továbbra is támogatja a kisebbségi törvénytervezet a kormány által jóváhagyott formában történő elfogadását. "Ez a jogszabály nem tesz mást, minthogy kiteljesíti a hazai kisebbségek stát usát" - mondta Tariceanu. Bár a tervezet elfogadását a demokraták sem ellenzik, tartalmával több pontban nem értenek egyet. Emil Boc PDelnök sajtónyilatkozatában kijelentette, pártja két feltétellel támogatja elfogadását. "A kulturális autonómiára és az autonómia tanács kötelez ő jóváhagyására vonatkozó előírásokat ki kell venni a tervezetből" - szögezte le Boc, aki szerint pártja javaslatai a Velencei Bizottság jelentésén alapulnak. A demokrata párt vezetőjéhez hasonlóan éles álláspontot képviselt Mircea Geoana, a Szociáldemok rata Párt (PSD) elnöke, aki azzal vádolta meg a kormány és az RMDSZ képviselőit, félretájékoztatták a Parlamentet, amikor azt állították, a kisebbségi törvénytervezet jóváhagyása európai uniós prioritás. "Ez egy mesterséges probléma. A kisebbségi törvényte rvezetet jegelni kell" - szögezte le Geoana, aki szerint csupán Románia uniós csatlakozása után érdemes és kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Bár Traian Basescu az RMDSZ és a PD vezetőit is arra buzdította, találjanak középutat a kisebbségi törvény elfo gadásának megsegítésére, a kérdésben nem született előrelépés. A koalícióban további egyeztetések várhatók az ügyben. vissza
