Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-07
11 Meg kell vallanom, féltem, amikor arról hallottam, hogy összeülnek a kolozsvári magyar oktatók. Fél tem tőle, hogy a demonstratív "román egyöntetűséggel" szemben mi is produkálni fogjuk a magunk "magyar egyöntetűségét", ahogyan a kilencvenes évek elején rendszeresen tettük. Egy emberként felsorakozunk a Bolyai Kezdeményező Bizottság (néha vitatható eljár ásaik ellenére is tiszteletre méltó) tagjai mögött, és kiutasítunk magunk közül mindenkit, aki a többségi álláspontot nem hajlandó nem csupán elfogadni, hanem lelkesen helyeselni is. Szerencsére nem ez történt. Demokratikus vita bontakozott ki, melyben a r észtvevők a BKBt is elszámoltatták, s többségük tartózkodott az elhamarkodott döntésektől. Önmagunk antidemokratikus énje fölött arattunk törékeny, de remélhetőleg maradandó győzelmet, s ez hosszú távon többet jelenthet, mint száz nemzeti "önérzettel" kiv ívott, de pirruszi győzelem. Jó döntés volt Mi sem lett volna egyszerűbb, mint töretlen és kemény egységben kiállni a BKB által megfogalmazott követelések mellett, határozottan leleplezni a "román mesterkedéseket", s a kérdést ismételten a nemzetközi kö zvélemény ítélőszéke elé vinni. Csakhogy a nemzetközi közvélemény nemcsak azt nem volna képes eldönteni, hogy a kölcsönös elfogultságok közül melyik legyen a rokonszenvesebb, hanem az effajta döntést sem tarthatná elfogadhatónak. Az antidemokratikus egyön tetűség és a demokratikus megfontoltság között azonban már lehet tárgyilagosan és ésszerűen választani. Márpedig nekünk, kisebbségi magyaroknak egyetlen esélyünk lehet: lehetőséget teremteni arra, hogy a Nyugat ügyeinket a neki otthonos ésszerűség szabálya i és nem az egymást kizáró nemzeti szenvedélyek logikája szerint mérlegelhesse. Ez Kertész Imre, Elie Wiesel és a többi aláíró esetében is becsületbeli kötelességünk. Ők ugyanis személyes presztízsüket tették kockára azért, hogy segítsenek rajtunk, kisebb ségi magyarokon. Annak ellenére is, hogy amint azt a kolozsvári Lőwy Dániel a Koinónia Kiadónál nem régen megjelent kitűnő könyve A Kálváriától a tragédiáig (Kolozsvár zsidó lakosságának története) bemutatja, mi sajnos nem mindig mutatkoztunk késznek arra, hogy bajba jutott honfitársainkon megpróbáljunk segíteni. Szolidaritásukkal már csak ezért sem élhetünk vissza. vissza Bíró Béla egyetemi tanár Orbán megy Merkelhez 2006. március 6. FigyelőNet, MTI Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke Angela Merkel kancellár meghívására március 7én, kedden Berlinbe látogat – közölte a Fidesz. Fidesz elnöke és a Német Szövetségi Köztársaság kanc ellárja – aki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is – a találkozó során eszmét cserél a közelgő magyarországi választásokról, a két párt Európai Néppárton belüli együttműködéséről, valamint gazdasági kérdésekről – áll az MTIhez hétfőn eljuttatott köz leményben. A Hírszerző cikke szerint nem fogadta el Orbán Viktor felkérését Angela Merkel német kancellár, hogy vegyen részt a kampányban és fellépésével támogassa a Fidesz március 18i listaállító kongresszusát – erősítette meg a lap értesülését a budape sti német nagykövetség. Német kormánykörökből származó információik szerint Merkel a szerverügyhöz nem akarta az arcát adni. A Fideszkampány egyik illetékese azt mondta, Merkel stábja előbb jelezte, hogy a kongresszuson nem tud részt venni, más időpontot javasoltak, utóbb azonban azt is visszamondták. Így végül Orbán kénytelen Berlinbe utazni, hogy kedden röviden fogadja őt a szövetségi kancellár. Orbán befolyásos és ismert támogató nélkül marad a kampányban, mivel - a Népszabadság szerdai beszámolója sze rint - lemondta a Fidesz kampányában való részvételt Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, az UMP elnöke, az európai jobboldal egyik reménysége is. A 2002es választás előtt Orbán mellett kiálló JoséMaria Aznar spanyol miniszterelnök azóta kiesett a ha talomból, a tavalyi Fideszkongresszuson felszólaló Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökre szintén parlamenti választás vár április 9én. Edmund Stoiberra számíthat még az ellenzéki pártvezér; ő azonban már nem a német kereszténydemokratákat képviseli, mivel az utóbbi időben végleg a második helyre szorult Merkel mögött. vissza
