Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-06
21 szabadság halovány árnyékát tartják célkitűzésnek. A Csapó József által felolvasni kívánt kiáltvány az autonómia iránti igén yt hangsúlyozza. A hatóság is kíváncsi Eközben a román rendőrség is intenzíven érdeklődik a nagygyűlés körülményeiről. Igaz, a hatóságok egyelőre jó szándékkal közelítettek az ügyhöz, a Kovászna megyei részvevőknek például felajánlották, hogy rendőri f elvezetéssel kísérik az autóbuszokat a helyszínre. Gazda Zoltán erre nem tartott igényt. „A rendőrök nemcsak engem, hanem Ferencz Botondot, az orbaiszéki széki tanács elnökét is megkeresték, vele egy kávé mellett beszélgettek el – tájékoztatott Gazda. – Mi ndkettőnktől a rendezvény részleteiről érdeklődtek, elkértek egy példányt a szórólapból és a plakátból.” A rendőrök maguk is a 12 pontra voltak kíváncsiak, a szervező pedig nekik is elmondta, hogy szó sincs semmiféle köztársaság kikiáltásáról. „Felhívták a figyelmet a törvények betartására, többek közt arra, hogy csak az erre kijelölt helyeken lehet plakátolni, de alapvetően nem éreztem rosszindulatot a részükről” – tette hozzá Gazda. Az udvarhelyi polgármesteri hivatalban iktatott kérvényben egyébként tíze zer résztvevővel számoltak a szervezők. „Általában négyötezer ember szokott részt venni az Udvarhelyen március 15én szervezett ünnepségeken. Reméljük, hogy ezúttal a tízezer ember valóban jelen lesz” – mondta el a szervező, aki nemcsak hazai, hanem magya rországi résztvevőkre is számít. Parlamenti és civil tiltakozás A bukaresti parlamentben mindössze két honatyával rendelkező, ám a nacionalista retorikában élen járó román Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) a hétvégén felszólította Vasile Blaga belügym inisztert, tiltsa be a magyar nemzeti ünnepen rendezendő nagygyűlést. A PIN szerint a székelyek merényletet kísérelnek meg az ország alkotmánya ellen a Székelyföld autonómiájának, a Székely Köztársaságnak a kikiáltásával. Aggódnak a Hargita megyei román ci vil szervezetek és alapítványok is. A Székely Nagygyűlést szélsőséges kihívásnak tituláló közleményükben kifejtik: a kezdeményezésnek negatív vetületei lehetnek a régióban számbelileg kisebbségben élő románokra nézve, akiknek problémáival – szerintük – a b ukaresti kormány soha nem foglalkozott megfelelőképpen. RMDSZ: politikai küzdelemmel lehet az autonómiát megszerezni „Jó, ha az RMDSZ bukaresti politikai ellenfelei tudomásul veszik a Székely Nemzeti Tanács által március 15re összehívott Székely Nagyg yűlést, mert talán belátják: ha nem támogatják a kisebbségi jogok biztosítását, a magyarság radikalizálódhat” – hangzott el Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselő sajtótájékoztatóján. Antal Árpád hozzátette: a koalíciós partnereknek is be kell lá tniuk, az RMDSZ jogosan kéri a kisebbségi törvénytervezetben szereplő kulturális autonómiát. „Az autonómiát nem kiáltványokkal, hanem politikai küzdelemmel lehet megszerezni” – foglalta össze a két képviselő. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszé ki elnöke ugyanakkor azzal vádolja az SZNTt, hogy ünnepi megemlékezés helyett megpróbálja kisajátítani minden magyar nemzeti ünnepét, és a megemlékezni összesereglő közösséget politikai kiáltvány legitimálására akarja felhasználni. vissza Lukács János, Rostás Szabolcs, Krónika Mégsem lesz definiálva a határon túli magyarok közjogi státusza [ 20060304 - 07:18:39 ] Hét nem magyarországi civil szervezet egyetért azzal az alkotmánymódosítási szöv egtervezettel, melyet csütörtökön Budapesten ismertettek a magyar kormány képviselői. A szakmai egyeztetést követően Avarkeszi Dezső kormánymegbízott sajtótájékoztatón elmondta: a tervezet szerint a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli ma gyarok sorsáért, elősegíti jogsérelmeik orvoslását, számukra Magyarország területén jogokat, azon kívül pedig kedvezményeket és támogatásokat biztosít. A tervezetben ugyanakkor, bár korábban szó volt róla, nem szerepel a határon túli magyarok közjogi stá tuszának meghatározása.
