Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-20
16 írásos érdeklődésekre, hol késik a 13 magyarországi kisebbség fontos kiadványainak, rendezvényeinek a tám o gatá- sa. 2004ben még százmillió forinto t kaptak erre a célra a minoritások, tavaly fabatkát sem. Fuzik azt is fölv e tette: vane még egyáltalán Nemzeti Kulturális Tanács, ha azt sem 2005ben, sem idén nem hívták össze. A Ne m zeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) sajtóirodája utóbb azt közö lte lapunkkal: „A tárca fontos és érz é keny kérdésnek tar tja a nemzeti kulturális ügyeket, éppen ezért a szóban forgó tanácsot a parlamenti választások után javasolja összehívni, hogy a nemzetiségi kulturális ügyeket ne tegye ki a kampánynak.” A szűkszavú közl e mény így zárul: „A kulturális minisztérium a hozzá é rkező kisebbségi ügyekkel kapcsolatos megkeresésekre f o lyamatosan válaszol.” A tárca ezzel nem válaszolta meg azt a kérdésünket, miért nem érkezett válasz a tanács k i sebbségi társelnökének leveleire. Hargitai János, a Fidesz országgyűlési képviselője, a k isebbségi és a költségvetési bizottság tagja mindezt úgy kommentálta: a tárca azzal a hamis indoklással, hogy nem akarja átpolitizálni a kisebbségi kérdéseket, el akarja leplezni, hogy nincs semmiféle elképzelése a hazai kisebbségek megsegítésére. Ráadásul – vélte Hargitai – az állami likviditási gondok miatt a szaktárca „ráül a pénzre”. Ennek technikája, hogy nem hívják össze azt a testül etet, amely előterjeszthetné a kisebbségek jogos igényeit. A végeredmény a fideszes honatya szerint a kisebbségi intézmények és lapok megbénulása. vissza Olli Rehnhez fordult a Székely Nemzeti Tanács − Azt kérik, az EU legyen tekintettel a székel ység kérésére 2006. február 19. 10:42 MNO Több levelet küldött Olli Rehn európai bővítési biztosnak a Székely Nemzeti Tanács vezetése, melyben azt kérte, hogy Románia csatlakozási folyamatában az EU legyen tekintettel a székelyek kér ésére a Székelyföld régió létr ehozásával kapcsolatban. Legutóbbi levelében az SZNT vezetése székelyföldi látogatásra hívta a bővítési biztost. Csapó József, az SZNT elnöke sajtóközleménye szerint a tanács arra kérte Olli Rehnt, hogy Románia uniós inte grác iója során az EU vegye figyelembe a székelység kérését is a Székelyföld régió létrehozásával kapcsolatban. Az Olli Rehnnek küldött dokumentáció bizonyította, hogy jogos a székelység kérése az önkormányzatiságra és a ter ü- leti önrendelkezésra vonatkozóan – k özölte Csapó. Hozzátette, az SZNT kérte, hogy a Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálása feltétel legyen Románia integrációja során. Csapó J ózsef tájékoztatása szerint Olli Rehn azt válaszolta az SZNT vezetésének, programja nem teszi lehetővé, hogy a közeljövőben a Székelyföldre látogasson. Biztosította őket azonban, hogy a romániai magyar kisebbség problémája kiemelt helyen szerepel az Európa i Bizottság napirendjén. Ugyanakkor megerősítette, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése a csatlakozás egyik politikai feltétele, és hogy továbbra is figyelemmel követi a romániai és székelyföldi helyzetet – áll a közleményben. vis sza A rendszerváltozás utáni nemzetpolitika mélypontja − Improvizáció követte a népszavazást · Csökkentek a határon túliaknak szánt támogatások 2006. február 20. (5. oldal) Pataky István A szülőföldön való megmaradás erősítése – ez a jelmondat kísért e végig a Medgyessy- és a Gyurcsánykabinet határon túliakkal kapcsolatos politikáját, legalábbis a retorika szintjén. Bár a megfogalmazás korántsem eredeti, hiszen ez a célkitűzés 1990 óta vezérfonalként jelentkezik a nemzetpolitikában, a négy év alatti t étlenséggel, im provizációval és támogatási botrányokkal jószerivel sikerült lejáratni az eddig folytonosságot biztosító elvet. A te ljes összeomlást a 2004. december 5i népszavazás jelentette. Hogy milyen fóbiákkal viseltettek a szocialisták az egyébként általuk is megszavazott státustörvénnyel szemben, azt jól mutatja az az igyekezet, amellyel módosították, s ezáltal a lényegi elemeitől megfosztották a határon túliak támogatására létrehozott jogszabályt. Ezzel párhuzamosan lelassult a magyarigazolványok k iadása, s a határon túliak számára sok esetben létfontosságú oktatásinevelési támogatások kifizetése akadozni kezdett. Pedig éppen