Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
21 előtt bízta meg kormányalakítással a mérsékelt Függet len Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnökét. Pero Bukeljovics kormánya január 26án bukott meg a Dodikék által kezdeményezett bizalmi szavazáson. Ezután Dodik rögtön bejelentette, hogy pártja kész átvenni a hatalmat, és amennyiben ez megtörténik, ha dat üzen a szervezett bűnözésnek és a korrupciónak, és új gazdasági programot indít. Dodik mögé felsorakozott a PDP, illetve több kisebb párt, közöttük a nemzeti alapon szerveződő bosnyák és horvát párt is, ami összesen 42 fős többséget jelentene a 83 fős parlamentben. vissza A korlátozások ellen emeltek szót Népszava, 2006. február 6. Ebben az évben - a derogációs időszak első szakaszának végén - az Európai Unió régi ta gállamainak meg kellene szüntetniük azokat a korlátozásokat, amelyeket az új tagállamok polgárainak munkavállalása elé emeltek - ebben egyeztek meg a négy visegrádi ország parlamenti vezetői, köztük a képünkön látható Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnö ke hétvégi prágai tanácskozásukon. A régi tagok már jelezték, hogy továbbra is fenntartják a korlátozást, és ezt elsősorban abban indokolták, hogy országukban nagy munkanélküliséggel küzdenek. A prágai tanácskozás résztvevői azonban emlékeztettek: sokkal t öbb EUn kivüli személy keres állást az EUban, mint amennyi az új tagállamokból a régiekbe kivánna költözni munkavállalás céljából. (Népszava) vissza Münchenben a NATO, Drezdában az EU szerepéről vitáztak A nyugat- és a keletnémet város egymással versengett a hét végén Magyar Hírlap, 2006. február 6. A NATO erősítésének kérdésében megegyeztek, a szervezet jövőbeni szerepvállalásában azonban megoszlottak a vélemények a szövetségesek között a Münchenben megrendezett biz tonságpolitikai konferencián. Drezdában az európai államfők tanácskoztak az unió jövőjéről. A nyugat- és a keletnémet város egymással versengett a hét végén, mindkettő tekintélyes nemzetközi értekezlet színhelye volt. Münchenben a 42. hagyományos biztonsá gpolitikai konferencián Angela Merkel német kancellár a transzatlanti kapcsolatok megerősítését sürgette, kiemelve a NATO elsődleges szerepét a biztonság megőrzésében. Merkel nyomatékosan hangsúlyozta az atlanti szövetség súlyát, ez szögesen ellentétes elő djének, Gerhard Schrödernek a tavalyi felszólalásával. Az akkori kancellár ugyanis egy évvel ezelőtti beszédében, nagy meglepetést keltve, felvetette a NATO szerepének átértékelését és egyfajta új szövetség létrehozását. Merkel szerint Japán, ÚjZéland és Ausztrália is igényli a NATO védelmét. A német kancellár ezért arra kérte a NATO 26 tagállamát, hogy 2008ig határozzák meg, milyen stratégiai szerepet szánnak a szervezetnek a következő évtizedben. A NATO globális szerepvállalásától óvott ugyanakkor Jaa p de Hoop Scheffer, a szövetség főtitkára, aki arra figyelmeztetett, hogy "a NATO nem töltheti be a világ csendőrének szerepét". A főtitkár annak a nézetnek adott hangot, hogy az Európai Unió és a NATO közötti együttműködés kívánnivalót hagy maga után. Mic héle AlliotMarie francia védelmi miniszter sem helyeselte, hogy a szövetség szétaprózza magát olyan akciókban, amelyekre mások sokkal alkalmasabbak. A francia miniszter szavai szerint a NATOnak korábban vállalt felelősségének határain belül kell maradnia . A fórumon Merkel azzal is megadta az alaphangot, hogy kijelentette: "Irán olyan, mint a hitleri Németország volt." Beszédében éles kirohanásokat intézett a teheráni rezsim provokációi ellen, mondván: akárcsak Hitler, Mahmud Ahmedinedzsad iráni elnök is egyelőre retorikával hadakozik, de utána valóságos eszközökhöz, talán tömegpusztító fegyverekhez is fog nyúlni, hogy elérje céljait. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel és a tanácskozás szervezői által kitüntetett John McCain republikánus szenát orral az élen az összes amerikai és nyugateurópai résztvevő rég nem tapasztalt egységet mutatva vette védelmébe a nyugati értékeket a muzulmán szélsőségesek ellenében. A konferencián csaknem ötven országból, köztük Magyarországról mintegy háromszáz kormá nyzati képviselő, illetve biztonságpolitikai szakértő vett részt. Drezdában, az európai államfők tanácskozásán a jelen lévő magyar, finn, lett, osztrák, olasz és portugál elnök is együttes közleményben vette védelmébe mind a szólás, mind a vallásszabadsá got. Sólyom László magyar államfő szerint a felelősség nevében nem szabad korlátozni az alapjogokat. Sólyom, aki az európai identitásról mondott
