Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-03
13 magyarok körében tapasztalt hihetetlenül alacsony részvételi arány jórészt ezzel magyarázható), hogy miért nem működik elszántabban és hatékonyabban a felvidéki magyar érdekképviselet. Sokan egyéb ként azt sem értik, hogy – több évtizedes kényszeredett várakozás után – az MKP európai parlamenti képviselői miért nem tettek mostanáig legalább kísérletet arra, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a szlovákiai magyarok, egyszersmind az elsz akított magyar közösségek tragikus sorsa iránt? De ez még nem minden. A felvidéki közhangulathoz nagymértékben hozzájárul az egyetlen magyar napilap, a Magyarországról évente milliókkal támogatott Új Szó magatartása is. „Ami a szlovákiai magyarok autonómia igényeit illeti, nyugodtan leszögezhetjük, hogy néhány, csökönyösen a múltba révedő, s ettől terhelt páciensen kívül az égvilágon senkit nem foglalkoztat ilyesmi ebben az országban. (…) Ám ha valamilyen csoda folytán mégis megteremtődne e térségben, mondju k a „Felvidéki Magyar Köztársaság”, vélhetőleg sokkal borzasztóbb viszonyok törnének ránk, mint amilyenekben mostan leledzünk” – írta a lap január 9i számában Barak László költő. A kifejezésmódon nem sok csodálkoznivaló van: a stílus maga az ember. A múlt év végén, azt követően, hogy a Rákóczi Szövetség mintegy húszmillió forintot gyűjtött össze, majd osztott szét a gyermeküket magyar iskolába adó szlovákiai szülők közt, az Új Szóban arról lehetett olvasni, hogy „annyira megszoktuk az ilyesfajta magamutoga tós, önreklámozó segítségnyújtást, hogy még a szemünk is elhomályosodik a megtiszteltetéstől”. A történet egyik pikantériája, hogy Halzl József, a Rákóczi Szövetség elkötelezettségéről és áldozatkészségéről ismert elnöke korábban az Illyés Közalapítványnak is első embere volt, az IKA pedig az Új Szót évek óta – így Halzl elnöklése idején is – évi több millió forinttal támogatja, illetve támogatta. A lap magatartására jórészt magyarázatot ad a vezetőség világnézete. Szigeti László, a szerkesztőbizottság elnö ke az Új Szó 2004. április 30i számában például kijelentette, hogy „a magyarosch önpusztítás lidérce nem a szociáldemokrácia, nem a liberalizmus, nem is a konzervativizmus, hanem a nacionalizmus”. A mértékadó hang. (Szigeti egyébként egy személyben a legn agyobb szlovákiai magyar könyvkiadó, a Kalligramm kiadó igazgatója is, amelynél többek között olyan szerzők művei jelennek meg szlovák nyelven, mint Nádas Péter, Esterházy Péter vagy Kukorelly Endre.) De talán azt sem érdektelen megjegyezni, hogy Molnár No rbert, az Új Szó jelenlegi főszerkesztője a Magyar Hírlap pozsonyi tudósítója. S valószínűleg az sem fog meglepetésként hatni, ha ezek után eláruljuk, hogy az Új Szó példányszáma az 1986os 98 ezerről napjainkra 25 ezerre zuhant. A helyzet tehát nehéz, öss zetett, tennivaló pedig akad bőven. A Magyar Koalíció Pártjának – amely megalakulása óta a legnagyobb válságát éli át – újra meg kell találnia önmagát, és szembe kell néznie a kihívásokkal. A kérdésekre választ, a feladatokra pedig megoldásokat kell találn i. „Gyere, és mondd el, mit gondolsz a svéd nyelvű egészségügyi ellátásról, a svéd óvodákról és iskolákról!” De ez már Eva Biaudet, a finnországi Svéd Néppárt – amely kisebbségi pártként 26 éve folyamatosan kormányon van – parlamenti képviselőjének felhívá sa egy lakossági fórumra. Hát igen. Az előbbre jutáshoz erre is szükség van. vissza Magyarország is lehetőséget kapott kisebb áfakulcs alkalmazására néhány szolgáltatásnál - Elhárult az EU legújabb válsága Világgazdaság, 20 06. február 3. Magyarország számára is megnyílt a lehetőség csökkentett (15 százalékosnál kisebb) áfakulcsok alkalmazására egyes munkaigényes szolgáltatások esetében. Ez annak köszönhető, hogy Lengyelország (hosszas ellenállás után) szerda késő este végül mégis rábólintott a csökkentett kulcsok rendszerének végül már egyedül általa blokkolt reformjára. Huszonkét EUtagállam pénzügyminisztere múlt kedden állapodott meg arról, hogy a csökkentett áfakulcsok uniós rendszerének reformja keretében az úgynevezett munkaigényes szolgáltatások esetében a régi tagországok 2005ben lejárt kedvezményeit 2010ig meghosszabbítja, és immár az új tagállamokra is kiterjeszti. Ezzel tehát a tíz új tagország számára is lehetővé tették, hogy (ha akarják) 15 százalékosnál kisebb áfával terheljék ezeket a szolgáltatásokat (a csatlakozási szerződés tárgyalásakor még nem akarták számukra megadni ezt az opciót). Az egyezséget azonban Csehország, Ciprus és Lengyelország megvétózta. Ezért a pénzügyminiszteri ülést vasárnap éjfélig felf üggesztették, s addigra a három „ellenállóból” kettő (Csehország és Ciprus) meg is gondolta magát, s kisebb engedményekért cserébe beleegyezett az alkuba. Egyedül Varsó tartott ki a vétó mellett. Mivel azonban e hét végén omlott be a Katowice melletti Chor zów kiállítási csarnokának teteje, a tragédiára való tekintettel az EU további két nappal meghosszabbította a „gondolkodási időt” a lengyelek számára. Ezen idő alatt egyre nagyobb diplomáciai nyomás nehezedett Varsóra. Az ügy már régen kilépett a pusztán a dóügyi keretekből, eddigre pedig a legnyersebb politikai erőpróbává vált. Lapértesülések szerint Német- és Franciaország pénzügyminisztere nyíltan közölte a lengyelekkel: ha nem adják be a derekukat, ne is gondolják, hogy a jövőben bármiféle szívességet ké rhetnek tőlük. Varsó eleinte még ennek is ellenállt, lejárt a keddi határidő is, de szerda
