Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-28
7 De léphetnénk hátrább az időben, említhetném, hogy az Önök kormányzása idején alakult ki és épített maga köré védfalat az a határon túli klientúra - legalábbis Kárpátalján így történt , amely nem az adott nemzeti kisebbség, hanem a saját érdekeinek a védelmében működve kisajátítani igyekezett minden "magyar ügyet", lehetetlenné téve a külső kezdeményezést, pártérdekeknek rendelve alá a civil érdekeket, saját alattvalóivá téve azokat, akik csak közvetítésével juthat tak hozzá különböző támogatásokhoz, magyarországi tanulási, képzési lehetőségekhez. A kárpátaljai magyarok vagy arra kezdtek törekedni, hogy a kedvezményeze t tek kedvezményezettjei legyenek, vagy elfordultak a nemzeti értékek mentén szerveződő formációktól. Csodae, hogy amikor egy másféle elveket valló és más gyakorlatot folytató (de azonos súlyú, bár más jellegű hibákkal terhes) ellenszervezet fellépett és a 2002ben hatalomra került magyarországi koalícióban támogatóra talált, akkor végletessé vált a magy arság kettészakadása, amely mára oda vezetett, hogy a kárpátaljai magyarság képtelen kollektív jogait hatékonyan érvényesíteni, hosszú évek óta el ő ször nem lesz képviselője az ukrán törvényhozásban, és a helyi hatalomért folytatott harcban is egymás ellen indulnak jelöltjei. Mindebben Önnek, tisztelt Feladó, tevőleges szerepe volt, kérem tehát, ne jöjjön nekem a magyarság egységbe kovácsolásával, ne jöjjön azzal, hogy - mert Ön és az Ön pártja ennek az egységnek a legfőbb bomlasztója, nem pedig k ov á csa. Végül engedje meg, hogy tudomására hozzam, nem vagyok az Ön honfitársa, lévén ukrán állampolgárként és sz ü- letésemtől a mai napig állandó itteni lakosként élek Kárpátalján, így ha akarnék, sem tudnék a Fideszre szavazni. Hogy akarnéke, az a fent i e kből, gondolom, kiderül. Egyben kérem, szóljon kollégájának, az MSZP elnökének, hogy ha meg akarja kímélni magát a vál a szomtól, ő már ne küldjön levelet; kár a 170 Ftért. Tisztelettel köszönti: Balla D. Károly Ungvár, 2006. február. 23. vissza A román akadémia megkérdőjelezi a román és a magyar kormány tavalyi megállapodását a közös Gozsdualapítványról Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. február 27., hétfő (MTI) - Jogilag semmisnek és érvényte lennek mondta ki az első románmagyar közös kormányülésen a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról született kétoldalú megállapodást hétfőn a román akadémia. A legfőbb román tudományos fórum terjedelmes állásfoglalást tett közzé a Gozsduvagyon ügyében né hány hete sajtóka m pányt indító Ziua című bukaresti napilapban. A több mint kétszáz évvel ezelőtt Nagyváradon született Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) dúsgazdag macedoromán budapesti ügyvéd és mecénás, egykori magyar főrend iházi tag által a XIX. században létr ehozott magánalapítvány történetének és a Gozsduféle hagyaték sorsának sze ntelt román akadémiai állásfoglalás odáig megy, hogy megkérdőjelezi a tavaly októberben Bukarestben megtartott első közös románmagyar kormányülésen egy közös Gozsdu Kö z alapítvány l étrehozásáról született kétoldalú megállapodást. A román akadémia aláírásával közölt dokumentum "meglepőnek" mondja, hogy 2005. október 20án a román és a magyar kormány között olyan megállapodás jött létre, amely "anélkül, hogy hivatkozna rá, mint jog i okmányt megszünteti Emanoil Gojdu végrendeletét, és újból államosítja" a Gozsduféle magánalapítvány vagyonát. Az állásfoglalás szerint "a románmagyar közalapítvány igazgatótanácsának mostani létrehozása jogilag semmis és érvényt e len, miután Emanoil Gojdu saját végrendeletében (annak idején) pontosan rendelkezett az alapítvány képviseletének (grémium á nak) összetételéről". Miután nem tett különbséget az eredeti magánalapítvány és a tavalyi megállapodás alapján létrehozandó közös románmagyar közalapítvány között, s így összemosta őket, az állásfoglalás leszögezte: "A román akadémia, mint a civil tá rsadalom egyik szegmense kéri, hogy tartsák tiszteletben Emanoil Gojdu 1896os végrendeletének előír á- sait". Az állásfoglalás okfejtése rámut a tott: mivel a Gozsdu nevét viselő alapítvány magánalapítványként jött létre, egyetlen hatóság - legyen az akár álla mi hatóság is - sem avatkozhat be a hagyaték ügyébe, jogilag nem teheti
