Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
30 Magyar törekvés, hogy minél több és szerteágazóbb területeken vegyék ki cégeink – fővállalkozóként, rendszer- vagy szolgáltatásexportőrként – részüket az Oroszország által meghirdete tt nagy nemzeti fejlesztési projektekből. Mint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Világgazdaságnak moszkvai tárgyalásai után a napokban emlékeztetett: Putyin négy fő területen hirdetett meg ilyen nemzeti programokat, az egészségügyben, a laká sépítésben, az oktatáskutatásban és az agráriumban. Ezekben nem állunk roszszul: az előző két területen már ott vannak a magyarok, s a mostani Putyinvizit alatt a nanotechnológiai együttműködésről aláírandó megállapodás (lásd keretes írásunkat) is ebbe a sorba illik. Ami a negyedik, Putyin által kiemelt területet, az agráriumot illeti, Kóka elmondta, hogy a hagyományos agrárexport mellett mind nagyobb hangsúly tevődik a technológiavásárlása, ebben is nagy a nyitottság mindkét fél részéről. Fejlettebb együ ttműködésre egyéb területeken is mód nyílik, például a két ország gazdasági vegyes bizottságának közelmúltbeli moszkvai ülésén szóba került a magyar madárinfluenza elleni oltóanyag nemzetközi gyártása, valamint Záhony fejlesztése magyar – orosz – ukrán együttm űködésben, mondta a miniszter, hozzátéve: a különleges gazdasági térségként definiálható övezet létrehozásának jelentősége messze túlmutat a háromoldalú kapcsolatok fejlesztésén is. A magyar vállalatok több helyről, forrásból és formában kapnak állami ráse gítést piacszerzésre, a jelenlét erősítésére; rendelkezésükre állnak például az Eximbank és a Mehib konstrukciói, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szolgáltatásai. A régiós kapcsolatok is erősödnek – tavaly év végén – a moszkvai és a szentpétervári után – megnyílt a harmadik oroszországi magyar kereskedelmi képviselet, Jekatyerinburgban. Emellett sorra köttetnek az együttműködési megállapodások az oroszországi régiókkal. Ugyanakkor az üzleti szféra ennél többet vár a kormányzattól – hangsúlyozta lapunknak Nagy Róza, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar – orosz tagozatának elnöke. Versenyképes rásegítés kellene, olyan formákban, amelyek előmozdítják és támogatják a piaci pozíciókat. Példaként említette a partnerek felkutatását, a jelenleginél sokkal erőteljesebb támogatást a különféle kereskedelemfejlesztő rendezvényeken, például úgy, hogy a vállalatok ilyetén kiadásait nyolcvan százalékban átvállalná az állam. Emellett az új, fejlettebb típusú együttműködési formák és területek kapjanak segítséget, már csak azért is, mert a hagyományos kereskedelmi eszközökkel nem lehet komoly áttörést elérni a meglévő és folyamatosan növekvő passzívum mérséklésére – hangsúlyozta. Egyetértenek a magyar üzleti körök azzal, hogy olyan területeken kellene további pozíciókat szerezni, mint a mezőgazdaság (technológiaátadás, komplett gépsorok kiszállítása és felszerelése), a közműrekonstrukció, fejlesztés, a lakásépítés és az ahhoz kapcsolódó ingatlankialakítás, közművesítés. Mindezekben komoly piac i lehetőségek rejlenek a magyarok számára. Kiemelt együttműködésEk Magyar cégek számára - szociális lakásépítés (például Csuvasföld) - közhasznú létesítmények rekonstrukciója (például szverdlovszki kórház) - közműfejlesztés (például moszkvai szemétégető ) - tudásalapú, technológiaorientált együttműk. (például nanotechnológiai központ Miskolc) - informatika (például ekormányzat, digitális műsorszórás) - régiós kapcsolatok fejlesztése - kölcsönös tőkebefektetések - Csop – Záhony fejlesztése - energetikai eg yüttműködés N. Vadász Zsuzsa vissza Iliescu: nem tragédia a román csatlakozás csúszása STOP, 2006. 02. 26. 17.44 Ion Iliescu szerint minden reális esély megvan arra, hogy Románia a jövő év elején csatlakozzon az Európai Unióhoz, ám ha az Unió esetleg mégis másként döntene, „az sem tragédia". A volt államfő ezt pénteken Budapesten nyilatkozta, ahol szenátorként a magyar, a román, a horvát és a szerbmontenegrói parlament európai ügyekért f elelős bizottságainak tanácskozásán vett részt. Az EU bővítése kapcsán az elmúlt hónapokban tapasztalt kedvezőtlen jelenségek, az alkotmányról szóló franciaországi és a hollandiai népszavazás kudarca kapcsán Ion Iliescu azt mondta, nem hiszi, hogy a 2007r e tervezett román és a bolgár csatlakozást ez hátráltathatja, hiszen e két ország felvételéről már döntöttek a 10+2es csatlakozás elhatározásakor. Ugyanakkor a későbbi bővítéseket valóban kedvezőtlenül befolyásolhatják az EUban kialakult politikai viták - írja a Szabadság. Ami a romániai magyar kisebbség helyzetét illeti, az exelnök úgy vélte, Romániában nincs probléma ezen a területen, így ez az
