Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
26 Most a 10% helyett csupán 3% kell ehhez. Nézzük ennek hatását egy konkrét példán, nevezetesen az MKP 2002es parlamenti választási eredménye in. Az MKP akkor 321 069 szavazatot szerzett összesen, tehát ahhoz, hogy valakinek a preferenciaszavazatait figyelembe vegyék, 32 207 karika kellett. Ezt mindössze öten teljesítették: Bugár Béla, Bárdos Gyula, Csáky Pál, Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád. Viszont az előbbi négy eredetileg is befutó helyen volt, azaz kisebb sorszámuk volt, mint ahány mandátumot (20) az MKP szerzett. Duka Zólyomi viszont a 23. helyről feljött a negyedikre. Ezzel viszont le is zárult az elsőbbségi szavazatok gyakorlati jelent ősége 2002ben. Ha viszont már 2002ben is 3%os lett volna ez határ, akkor azt nem öten, hanem 14en teljesítették volna, tehát csaknem háromszor annyian. Ezek többsége ugyan eredetileg is ott volt a befutó élmezőnyben, azonban Kvarda József a 26. helyrő l egészen a 9. helyre finiselt volna. Az MKP listája pedig a következőképpen módosult volna (csak azokat soroljuk fel, akik preferenciaszavazatai meghaladták a 3%os küszöbértéket, zárójelben az eredeti választási listán való helyezés): (on) 1. Bugár Bé la (1) 2. Csáky Pál (2) 3. Bárdos Gyula (3) 4. Duka Zólyomi Árpád (23) 5. Duray Miklós (9) 6. Bauer Edit (17) 7. Gyurovszky László (4) 8. Szigeti László (6) 9. Kvarda József (26) 10. Bastrnák Tibor (12) 11. A. Nagy László (8) 12. Harna István (15) 13. Köteles László (7) 14. Farkas Pál (5) vissza O.N. Jövőképünkről Budapesten Dátum: 20060227 01:57 Beküldte: felvidek 'Kárpátmedencei magyarság 2020" címmel műhelytanácskozásra került sor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelttéri ép ületének dísztermében. Egy szlovákiai magyar fiatalember érvei is elhangoztak a Csallóköz kettészakítása mellett. A pénteki tanácskozáson az egész Kárpátmedencéből érkezett mintegy kétszázötven érdeklődő megtöltötte az impozáns termet. Az előadók rangos névsorában egy szlovákiai magyar előadó, Lelkes Gábor, a Fórum Intézet munkatársának nevét fedezhettük fel, aki a régiós modellek közül a dunaszerdahelyi járás fejlesztési lehetőségeiről fejthette ki nézeteit. Sikerült alaposan meghökkentenie a hallgatósá got, mert alig hiszem, hogy akadt már szlovákiai magyar, aki a magyarság jövőképéről szervezett tanácskozáson bármikor érveket sorakoztatott volna fel amellett, hogy miért jó nekünk, hogy nem jött létre a Komárom központú megye. Véleménye szerint azzal, hogy a Dunaszerdahelyi járás Nagyszombathoz, a délcsallóközi falvak pedig Nyitra Megyéhez tartoznak, a dunaszerdehelyi járásbeli falvaknak több lehetőségük van, nemcsak a magyar, hanem az osztrák és a cseh jószomszédsági ún. interregpályázatokon EUs pén zforrsához jutni. Szobatudósnak kell lenni a javából, hogy valaki ne lássa, a megyei határokkal sikerült az önszerveződési készségünket, az érdekérvényesítő erőnket úgy meggyengíteni, hogy nincs az az interreg pályázati lehetőség,ami ezt ellensúlyozná. A nélkül, hogy lebecsülném az EUs támogatások jelentőségét, meggyőződésem, hogy még jó sokáig nem fog nagy számban születni a csallóközi falvak és osztrák vagy cseh partner között közös projekt. A továbbiakban még
