Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-25
6 Fenerbahcse Csepelen Pozitív diszkrimináció egyébként szabályokban lefektetteten is létezik azok számára, akik valamikori magyar állampolgárok egyenes ági leszármazottai. Ők egyévi itt tartózkodás után kérhetik a letelepedési engedélyt. Ez az állampolgárság előszobája, és mindössze egyetlen téren korlátoz, országgyűlési képviselő választására nem jogosít. Háromévnyi legális itt tartózkodást kell a letelepedési engedélyhez igazolnia annak, akinek magyar házastársa van, és már gyereke is itt született - sorolja Daragó Réka a bevándorlási hivatal munkatársa. - Legalább öt évig kell nálunk élnie a letelepedési engedélyhez annak, aki kiskorúként került az országba, és nyolc év után kérheti az, aki egyik "kedvezményezett" kategóriába sem tartozik. Aktas Duran 26 évesen, egy családi viszály okán, hirtelenjében pénzzé tette az örökségét, és nyakába vette a világot. Először Romániában telepedett meg, ahol megismerkedett egy magyar lánnyal. Így került Budapestre 1994ben, 28 évesen. Ma már - ötévnyi procedúra árán - ő is magyar állampolgár, megnősült, elvált. Az íróasztalán egy fotó, két gyerek öleli, ebben legalább nincs vita, találkozhat velük, amikor aka r. Áttelepülésekor a már itt élő, szakmájára nézve szakács, Nuray Faruk Kemallal - aki szintén ide nősült, s az ismeretség az asszonyokon keresztül jött - nyitottak vendéglőt a Nefelejcs utcában. "Jól is ment egy darabig - szívja meg a vízipipát Aktas - de azután sokat romlott a közbiztonság azon a környéken. És ki szeret úgy beülni vendéglőbe, hogy nem tudja, a vacsora végén megtaláljae a kocsiját?" Ezután a józsefvárosi piacon üzemeltettek először egy, majd végül három büfét. 2000 óta pedig ők vezetik a nagyon népszerű körúti Szeráj éttermet. Nem volt olyan nehéz beilleszkedni, állítja Aktas és Kemal is - annak ellenére, hogy a kultúra egészen más itt, de a hagyományokban sok a közös. Törökországban a magyarokat sokan egy messzire vetődött török törzské nt tartják számon. Lehet, hogy mi nem éppen így gondolkozunk, ám ennek ők nem tapasztalták jelét. "Itt nem néznek ránk a szomszédok rossz szemmel, nem úgy, mint Németországban" - idézi fel az ottani rokonok tapasztalatait Aktas. A magyarokkal a foci szeret ete is közös, igaz ők a Galatasaraynak drukkolnak, de ez nem akadálya annak, hogy a Fenerbahcse focisulit támogassák Csepelen. Ahol a 120 magyar mellett öt török gyerek is rúgja a csapatban a bőrt. A barátságosság azonban nem jelenti azt, hogy barátunkká is fogadnánk az "idegeneket". Még a megjelenésében is letagadhatatlanul "északi", - szaunaépítéssel foglalkozó - finn vállalkozó Junttila Risto is főleg külföldiekkel jár össze. Bár lehet, ennek inkább az az oka, hogy velük több a közös téma. Mert itt az emberek - tapasztalata szerint - sokkal közvetlenebbek és nyitottabbak, mint szülőföldjén. Őt is a szerelem marasztotta hazánkban, egy turistautat követően: a felesége félig magyar, félig görög. Így házasságuk első három évében Görögországban próbáltak sze rencsét, de az elképzelés már akkor az volt, hogy ha gyerekek lesznek, vagy Magyarországon vagy Finnországban folytatják a közös életet. "A görögök szemlélete, munkastílusa, iskolarendszere eltér a miénktől - indokolja az elhatározást Junttila. - A feleség em ismeretanyaga, tudása összehasonlíthatatlanul szélesebb, mint a görög iskolákban végzett unokatestvéreié." Végül Magyarország mellett döntöttek, most már 13 éve. Az eredetileg szállítmányozási szaktechnikus először magának épített szaunát - az asztalos és ácsmunka hazájában általános iskolai tananyag - azután egyre többeknek. Ma már ötven alkalmazottal dolgozik. "Magyarország, amikor ideérkeztem a lehetőségek országa volt - lep meg a kijelentéssel. - Finnországban mind a mai napig nehezebb vállalkozást i ndítani, mint itt." Hiánycikk a barátság Szilágyi Gyöngyvér barátai is szinte kizárólag itt élő gyergyóiak és nagyváradiak. Őt döntően ez a kapcsolati lánc segítette a legelső időszakban. Különös - miként ezt a KSHkutatás feltárta - hogy a szomszédság ból érkező magyarok ismeretségi hálója kiterjedtebb, mint az "őshonos" magyaroké. Az elemzők ezzel magyarázzák, hogy a bevándorlóknak jellemzően sikerül megkapaszkodniuk. Többségük képes arra - különösen a diplomások , hogy megőrizze anyaországbeli munkae rőpiaci státusát. A Romániából jött fiatal nő számára azért nem volt olyan sima az út, mint arra a statisztikák alapján következtetnénk. Fia születése után - korábbi munkahelye, egy kisszövetkezet, nem fogadta vissza , majd egy évig keresett állást. Kisgy erekes anyaként sehol nem akarták alkalmazni. Végül hirdetésre jelentkezve találta meg azt a helyet - egy nagy biztosítótársaságot , ahol tizenharmadik éve, most már vezetői beosztásban dolgozik. "Nem annyira egyszerű hazát cserélniük még azoknak
