Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-01
6 lenleg az a Kiss Péter - korábbi munkaügyi miniszter - tölti be, aki 2004. nyarán, Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány ellenfele volt a miniszterelnökjelöltségért folyó versenyben. A MeHe n belül a miniszterelnöki kabinetirodán kívül alapesetben négy államtitkárság működne: a közpolitikai, a kormányirod á val együtt működő koordinációs, a közigazgatásfejlesztési és a tárca nélküli miniszter által vezetett európai uniós államtitkárság. Mint m egírtuk, a kancellárián jelenleg tizenegy politikai - közülük két címzetes - államtitkár tevékenykedik, így a váltással az államtitkárok több mint felének a talpa alá útilaput kötnének. A rad ikálisabb változat ennél is karcsúbb szervezettel, nemcsak a kanc elláriaminiszteri, hanem az uniós tárca nélküli miniszteri tisztség megszüntetésével is számol. Szétdarabolt BM, megszűnő IHM A jelenlegi kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Hivatallal együtt tizenöt minisztérium működik, emellett két területért - az európai integrációs ügyekért és a regionális fejlesztésekért - tárca nélküli miniszter felel. A terv ezet szerint a minisztériumok száma a kancelláriával együtt 1113ra csökkenne. Megszűnne az Informatikai és Hírközlési Minisztérium - a tárca idei költs égvetése nagyjából negyvenmilliárd forint , de a változtatások a le gtöbb tárcát érintenék. Jelenlegi formájában megszűnne a Belügyminisztérium. A tárcából a közbiztonsági területek az igazságügyi m inisztériumhoz kerülnének, amely így a jövőben Igazságügy i és Közbiztonsági Minisztériumként működne, és a felügyelete alá tartozna a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem és a bünt etésvégrehajtás. Az új tárca a változatlan formában maradó - és a Határon Túli Magyarok Hivat alát továbbra is felügyelő - Külügyminisztériummal és a szintén nem változó honvédelmi tárcával együtt alkotná a nemzetbizto nsági kabinetet. A Belügyminisztériumból kiváló önkormányzati és közigazgatási ügye kkel egy új tárca, a Területfejlesztési, Helyi Közigazgatási és Önkormán yzati Minisztérium foglalkozna majd. Ez a minisztérium a település- és vidékfe j l esztési kabinethez tartozhat majd, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ahol szin tén nem várható jelentős vált o zás. Átalakulna viszont az ugyancsak a fejlesztési kabinethez tartozó agrártá rca, amelyet a jövőben Földművelési és Élelmezési Minisztériumnak hí vnak majd. Összevonások, átkeresztelések A leendő gazdaságpolitikai kabinethez h árom - a radikálisabb változat szerint két - minis z térium tartozik majd. A gazdasági és közlekedési tárca Gazdasági Infrastrukturális Minisztériummá (GIM) alakulna, ennek fe lügyelete alá kerülne az újonnan alakuló Turisztikai és Vendéglátási Hiv atal, a lak ásügyi hivatal, a hírközlési hatóság, visszakerülne ide a fogyas ztóvédelem, valamint továbbra is ide tartozna a Közlekedési F őfelügyelet és az energiahiv a tal. A munkaügyi tárcából Gazdaságfejlesztési Minisztérium lenne, és t ovábbra is hozzá tartozna a foglalkoztatási szolgálat, valamint a Munk aügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség. A radikálisabb változat szerint ez a tárca és a GIM egy minisztérium lenne. A Pénzügym i nisztériumnak lényegében csak a neve változna, a tervezet szerint Költségvetési és Kincstárügyi M i nisztérium lenne a neve. Kérdéses a társadalompolitikai kabinethez tartozó minisztériumok száma is. Az oktatási és a kulturális tárcát ismét összevonnák - a két ágazatot 1990ben egyesítették, majd 1998ban választották szét , a radikálisabb forgatókönyv szerint emellett ismét egy minisztérium felügyelné a szociálpolitikát és az egészségügyet. A kevésbé radikális vá lt ozatban külön maradna az Egészségügyi, valamint a Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszt é rium. ▪ Vége lehet a közalapítványi pénzsz ó- rásnak A munkaanyag három forgatókönyvet ta rtalmaz arra, hogy mi történjen a közalapí t vá- nyokkal, amelye k ről a tervezet készítői elismerik: jelentős részük pazarló gazdálk odását "az Állami Számvevőszék megalap ozottan bírálja". A közalapítványok jele n tős része "ténylegesen költségvetési szervként gazdálkodik", és azok közül sok "a k özpé nzek elfolyatásának egyik alapvető csatorn á ja volt az elmúlt években". A három variáció egyike meghagyná az önkormányzati és a központ közalapítván y ok létreh o zásának lehetőségét, a másik tételes törvényi felhatalmazáshoz kötné a közalapí tványok alapítá sát, míg a harmadik telje sséggel megszü n tetné ezt a formát. Ha az utóbbi két változat egyikét fogadják el, a szabálynak meg nem felelő közalapítvány okat (vagy az összes közal a pítványt) 2008. január elsejéig meg kellene szüntetni vagy át kellene alakítani ú gynevezett költségvet é si célalappá.
