Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-24
32 között rendült meg a bizalom és az egyetértés, ami azért úgy 15 éve nagyjából fennállt. Mindig volt egy kimondott vagy ki nem mondott nemzetstratégiá nk, s most úgy tűnik, hogy ez is megbomlott. Egy össznemzeti stratégiában tehát ezt is helyre kell állítani. – Mindez egyben azt is jelenti, eleve korlátozzuk érdekérvényesítési képességünket azzal, hogy nincs nemzeti konszenzus külpolitikai téren. Ennek m egteremtése érdekében azonban legalább a külpolitikánk alapfilozófiájában kellene megegyezni. A két nagy párt ugyanis jelenleg egyrészről túlzott ambíciókkal, középhatalmi törekvésekkel, míg viszont sodródással, a lehetőségek alulértékelésével vádolja egym ást… – Miniszterként sokszor elmondtam, s most minden kötöttség nélkül még egyszer elmondom, hogy soha nem gondolkodtunk hatalomban. Se kis hatalomban, se nagy hatalomban, se közép hatalomban. Mi nem hatalomban, nem is területben, hanem emberekben gondolko dtunk, és most is abban gondolkodunk. Egyéni és közösségi emberi jogokban gondolkodunk, ideértve mindenekelőtt a nemzeti kisebbségek közösségi jogait is. Azt kell tehát megértenünk, hogy Magyarországnak nem hatalomban, hanem értékekben kell gondolkodnia. O lyan értékekben, amelyek számunkra már csak azért is fontosak, mert ezeknek az érvényesülésétől függ, hogy a határainkon túl élő 34 millió magyar mily módon őrizheti meg a magyarságát. Csakis az értékeinken keresztül tudjuk kiaknázni mind az univerzális, mind az európai integrációs, mind pedig a lokális lehetőségeinket. Erről szól az autonómia, de végső soron a magyar állampolgárság könnyített megadásának kérdése is. Ha ezt megértjük, akkor ezen az úton el tudnánk indulni egy össznemzeti stratégia kialakít ásának az irányába, és akkor meg tudnánk alkotni egy olyan nemzeti stratégiát, amelyben le tudnánk fektetni, amiben egyetértünk. Lehet, hogy a módszerekben nem mindenütt értenénk egyet, ezekről lehetne vitázni, a célokban azonban igen. Nem olyan rendkívüli dolog ez, hiszen 15 évvel ezelőtt volt már ilyen. Még akkor is, ha Antall Józsefet megtámadták azért, mert lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. Ma ezt már mindenki természetesnek tekinti. A legfőbb érdekeinket, a cselekvés fő irányait rö gzítő nemzeti stratégia biztosíthatja az oly hiányzó külpolitikai folyamatosságot is. Már többször elmondtam, hogy sikeres országoknál mindig van egyfajta kontinuitás. Még akkor is van, ha a választási kampányban azt mondják, hogy az előző kormány rosszul végezte a dolgát. Az örök példa erre Franciaország, de így van ez egyébként Németországban is. – Ne menjünk olyan messze, lényegében hasonló módon működik Lengyelország is… – Így van. Ideológiai értelemben tűz és víz a jelenlegi és a volt kormány, a nemzet i érdekek tekintetében azonban nagyjából hasonlóképpen gondolkodnak. – Már csak azért is, mert a közös értékeken alapuló nemzeti konszenzus biztosabb hátteret nyújt a külföldi tárgyalásokon, segítve a nemzeti érdekek érvényesítését… – Ez így van. Hogy ne k elljen óvatosságból mindig hátranézni, elég legyen azzal foglalkozni, aki az asztal másik oldalán ül. A felzárkózás terepe – Mint említette, felzárkózásunknak az alapvető közege, terepe az EU lett, ezért a programok közelítése érdekében is tisztázzuk még egyszer, milyen a magyar polgári oldal Európaképe, hol szeretné megtalálni a helyét az Európai Unióban? – Mi nagyon részlet esen leírtuk elképzeléseinket az európai parlamenti választásokra készült programunkban. Megmagyaráztuk, mit értünk a közösségek közössége alatt, s továbbra is úgy látjuk, hogy nekünk alapvető érdekünk, hogy Európa, az európai integráció erősödjön, bizonyo s elveket pedig – így a szolidaritás, vagy a közösségi jogok befogadása – erőteljesebben érvényesítsen. – Melyek azok a pontok, amelyek közösek a két nagy párt Európapolitikájában, s mi az, ahol alapvetően másképpen közelítenek az EUhoz? – Mind a két fél szorgalmazta, hogy az alkotmányszerződésbe bekerüljenek a kisebbségi jogok, s az Európai Parlamentben jó néhány kérdésben együttműködnek a szocialista és a néppárti képviselőink. Mi ugyanakkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Európai Unió minél gyorsabban és teljesebben befogadja az autonómia különböző formáit. Vannak más kérdések, amelyeknél az európai jogszabályok megalkotásakor lehetnek köztünk eltérések. Mi például nagyon fontosnak tartjuk a családpolitikát európai szinten is, a munkaalkalma k megteremtését tartjuk a legfontosabbnak az európai integrációs jogalkotás területén is, s mi természetesen beleírnánk az alkotmányszerződésbe az Európa keresztény gyökereire történő utalást. Van tehát egy értékvilág, ami sajátosan a mienk, ettől azonban még adott esetben nagyon sok kérdésben együtt tudunk működni, és tudunk össznemzeti stratégiát is alkotni. vissza Emlékév az unióban - Szájer: 1956 visszaköszönt a volt kommunisták jelenlétével
