Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-23
17 igazán viszik előre a dolgot. Valamiféle megoldást a magyar állam találhat, hiszen néppárti lett képviselőtársai értik a problémát, szimpátiával is viseltetnek a magyarok iránt, ám az alkotmányt ennyi ember miatt nem lehet meg változtatni. Schöpflin szerint az EU ebbe a kérdésbe már nem nyúl bele, hiszen a csatlakozási tárgyalások lezárása után ezt belügynek tekinti. Úgy véli, segítheti azonban a lettországi kisebbségi kérdés vizsgálatát is az alapvető jogok ügynökségének létreh ozása, ami 2008 – 2009 körül várható. A három balti állam közül állampolgársági problémák igazából csak Lettországban vannak, s Riga abban bízik, hogy a problémára hosszú távon, akár többgenerációs együttélés után kialakuló új helyzetben adódik majd megoldás . Az időre bízni a megoldást azonban meglehetősen cinikus, hiszen a csatlakozás pillanatában az ország népességének 21,6 százaléka, mintegy 650 ezer ember nem rendelkezett állampolgársággal, így nem részesülhetnek számos uniós szabadságjogból sem – például a szabad költözés és a letelepedés jogából, de nem gyakorolhatják nyelvüket a közhivatalokban, és sérülnek a kisebbségi jogok az oktatásban is. Az orosz ajkú kisebbséget sokan ketyegő bombának tartják, ezért senki sem akar hozzányúlni e kérdéshez, véli a képet árnyalva Schöpflin György. Mint hozzáteszi, az orosz ajkúak többségét, a nagyrészt a ’70es évektől itt letelepedőket nem is tekintik történelmi kisebbségnek. Így aztán úgy kezelik őket, mint a németek a törököket, a franciák az arabokat vagy az ango lok a délázsiaiakat. (Ők azért például szavazhatnak – a szerk.) A lettországi oroszok helyzete a Baltikumon belül is speciális, jegyzi meg Schöpflin, hiszen Riga lényegében orosz város, kialakult elitje és irodalmi élete van. Tovább bonyolítja a helyzetet , hogy a lettországi oroszok gyorsan elfoglalták a gazdasági pozíciókat, ami rendkívül kényelmetlen Riga számára. A képviselő szerint pszichésen érthetők a lett reakciók, egyetért ugyanakkor azzal, hogy Riga jelenlegi politikája kovácsolta igazán közösségg é az itt élő oroszokat. vissza Radikális lépéseket sürget a Bolyai Kezdeményező Bizottság a BBTE vezetése ellen Kolozsvár, 2006. február 22., szerda (MTI) - A magyar oktatók bojkottálják az BabesBolyai Tudományegyete m (BBTE) összes döntéshozó szervének munkáját, s ha ez nem vezet eredményre, a magyar közösség folyamodjon a polgári engedetlenség eszközeihez, a magyar tanárok közgyűlése vonja meg a bizalmat az egyetemi vezetéssel "kollaboráló" oktatóktól - követelte a B olyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szerdai közleményében. Az önálló magyar karok és az önálló Bolyai egyetem létrehozásáért küzdő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt megalakult, oktatókat is tömörítő szerveződés a BBTE szenátusának hétfői dö ntésére reagált. Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete megtagadta a magyar karokra vonatkozó kérvény érdembeni megvitatását, ehelyett olyan határozatot fogadott el, amely az egyetem multikulturális jellegének fejlesztését szorgalmazza, vagyis fenntartja a jelenlegi állapotot. Ez - amint a magyar tagozat vezetősége is elismerte - a magyar karok létrehozásának közvetett módon való elutasítását jelenti. A BKB szerda este összeült, hogy megvitassa a szenátus hétfői ülése után kialakult helyzetet. Előtte azonban meglehetősen radikális hangvételű közleményt bocsátott ki. A Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter által aláírt dokumentum szerint a BKB úgy látja, "hogy tizenöt évnyi eredménytelen tárgyalás után az erdélyi magyarság kifogyott a politikai eszköz ökből, és érdekei érvényesítése érdekében más módszerekhez kell folyamodnia." Megállapítják: "Europa legtöbb kisebbségének nem sikerült jogait tárgyalásos úton kivívnia, és hétfő dél óta úgy látjuk, ez az erdélyi magyarságnak sem fog sikerülni." A bizo ttság ezért azt javasolja, hogy a magyar oktatók bojkottálják az egyetem összes döntéshozó szervének munkáját, és ha ez sem elégséges, a magyar közösség folyamodjon a polgári engedetlenség eszközeihez. Javasolják továbbá, hogy az "antidemokratikus egyetemi vezetéssel kollaboráló" oktatóktól a magyar tanárok közgyűlése vonja meg a bizalmat, mert ezek a "kollégák a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen munkálkodnak, és saját érdekeiket a közösségi érdekeink fölé helyezik". A közlemény aláírói azt javasol ják a magyar államnak, hogy a bojkottot megtagadóktól vonjon meg minden pályázati úton folyósított támogatást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ pedig azt kérik: a jelenlegi súlyos konfliktussal fenyegető helyzet kezelése érdekében vesse latb a befolyását, hogy sürgős kormánydöntés szülessen a három kar létrehozásáról. Eddig tehát két választási lehetőség került nyilvánosságra a BabesBolyai Tudományegyetem oktatói számára. Az egyik az egyetem vezetőségével való további együttműködés, a má sik pedig az intézmény adminisztrációjának teljes bojkottálása. A döntés március 2án várható, ugyanis erre az időpontra hívta össze az egyetem magyar tagozatának vezetősége a magyar oktatók közgyűlését. Az MTI Kovács Leheltől, a BKB alelnökétől megtu dta, hogy a bojkott milyen formáira is gondolt a testület. Eszerint a március 2i közgyűlésen javasolni fogják a magyar tagozat jelenlegi vezetőségének visszahívását, és azt, hogy helyettük ne nevezzenek ki senkit. A BKB ülésein általában harminc oktató sz okott részt venni, a BBTEn
