Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
26 Hátrányban a határon túli diákok a felvételin Magyar Nemzet 2006. február 22. Szerző: Farkas Melinda Súlyos hátrányba kerülhetnek a felsőoktatási felvételin a határon túli magyar diákok, az egyetemek és a főiskolák ugyanis saját hatáskörben döntenek arról, hogy elfogadjáke megfelelő szintű matúrának a külföldön szerzett érettségit. Több felháborodott határon túli magyar diák és szülő kereste meg lapunkat azzal, hogy hátrány éri a tanulókat a magyarországi felvételi eljárás során. A tanulókat több esetben késve, illetve tévesen tájékoztatták az érintett iskolák arról, hogy a felvételin el fogadjáke a határon túli magyar középiskolában szerzett emelt szintű matúrát, vagy sem. Volt olyan diák, akivel csak az érettségi és a felvételi jelentkezési lapok leadási határidejének napján közölte a magyar főiskola, hogy csupán középfokú matúrának ism erik el a felvidéki magyar gimnáziumban szerzett emelt szintű érettségijét, vagyis nem jár érte a hét pluszpont. A fiatalnak így már esélye sem volt arra, hogy egy magyarországi középiskolában újabb érettségire jelentkezzen. Az Oktatási Minisztérium lapunk megkeresésére csupán annyit írt, hogy a felsőoktatási intézmények a külföldi középiskolai eredmények beszámításáról három éve önállóan, saját hatáskörben döntenek. Arra nem válaszoltak, hogy vajon miért számít ugyanúgy külföldinek egy határon túli magyar intézményben szerzett bizonyítvány, mint például egy Kínában szerzett oklevél, és miért nem ér annyit, mint az anyaországi. Az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda a jogszabályt magyarázva azt írja: az elismert külföldi érettségi bizonyítvány eredmén yeit az az intézmény minősíti és értékeli, ahova a diák jelentkezett. Így előfordulhat az is, hogy bár az okmányt elfogadják érettségiként, de a benne szereplő érdemjegyeket nem, így a diáknak egy magyar intézményben újra kell érettségiznie a felvételinél számba vett tárgyakból. vissza Politikai bojkott Kolozsvárott? Magyar Nemzet 2006. február 22. Szerző: Lovas István Hantz Péter, a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetem elméleti fizika- és Szász Alpár Zoltán, az egyet em politológiatanára tegnapi, brüsszeli sajtótájékoztatójukon elmondták: tizenöt év tárgyalás után már csak a polgári engedetlenség és a politikai bojkott útját látják célravezetőnek. A két egyetemi tanár az Európai Bizottságnál járt, ahol személyesen is á tadták azt a levelet, amelyet tizenegy Nobel, Fields- és Wolfdíjas, valamint hetven egyetemi tanár intézett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökéhez, Traian Basescu román államfőhöz és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz azért, hogy Romá niában ismét legyen magyar nyelvű, államilag finanszírozott egyetem. A levelet és a zsákutcába került ügyet egyébként a külföldi sajtó is ismertette, így a brit Times – hétfői számában – , a svájci Neue Zürcher Zeitung és a déltiroli Dolomiten napilapok. A levél kiemeli, hogy a Romániában élő magyaroknak jóval korlátozottabbak a kisebbségi jogaik, mint az unióban élő őshonos nemzeti kisebbségeknek. A két egyetemi tanár elmondta, szeretnék azt, ha az unió áprilisra várt romániai országjelentésében szerepelne a magyar nyelvű oktatás valós helyzete, beleértve az egyetemi karok megalakításának lehetetlenségét. A román képviselők valótlan tényeket állítanak. Ennek bizonyítására bemutatták azt a román brosúrát, amely azt állítja, hogy a Babes – Bolyaiegyetemen két nyelvű feliratok tájékoztatják a hallgatókat. Holott, mint a magukkal hozott felvételeken is látható volt, a rektori folyosón is csak a román rektor román nyelvű hirdetményei láthatók. Szász Alpár Zoltán és Hantz Péter arról számolt be, hogy az egyetem lej árató kampányt folytat mindazok ellen, akik az egyetemi autonómia mellett kiállnak, a helyzet Kolozsvárott már robbanásig feszült. A két oktató szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség túlzott lojalitást mutat a román állam iránt annak ellenére, hogy a felsőoktatás ügyében semmilyen előrelépés nem tapasztalható. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága brüsszeli ülésén szintén tegnap a szocialista Hegyi Gyula képviselő a verespataki aranybányaberuházásról beszélve arra hívta fel a figyelmet, h ogy az uniós tagságra törekvő Romániának tiszteletben kell tartania vállalásait és ígéreteit. vissza Kijevi kombinációk - Timosenkón múlik a „narancsos” tábor egymásra találása Magyar Nemzet 2006. február 22. Szerző: Stie r Gábor Komoly erőfeszítéseket tesz a nehéz helyzetben lévő kormányzó Mi Ukrajnánk, hogy ismét egybegyűjtse a „narancsos” erőket. A Viktor Juscsenko mögött álló párt a koalíció feltámasztásának kiindulópontjaként tegnap
