Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-21
19 Miért éppen most vált időszerűvé ennek a törvénymódosító javaslatnak az előterjesztése? – Még tavaly nyáron készítettünk egy „leltárt”, mérlegre helyeztük, hogy mit teljesítettünk programunkból, és mit nem. Itt most az MKP programjának a kormányprogramba bekerült pontjairól beszélek. Mint minden párt, az MKP is letette prioritásait a tárgyalóasztalra a kormány megbízatási időszakának hátralévő idejére. Az MK P esetében a „nyelvi charta”, azaz a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának megvalósítása volt ez, melyet ugyan ratifikált Szlovákia, ám az annak érvényesítéséhez szükséges törvények a mai napig hiányoznak az ország jogrendjéből. Ezzel össz efüggésben mi nem kevesebb, mint nyolc törvény módosításában gondolkodtunk. Koalíciós partnereink jelezték, tárgyalhatunk ezekről, tehát a most előterjesztett javaslataink semmiképpen sem tekinthetők úgy, mint derült égből a villámcsapás. A kormányban betö ltött tisztségemnél fogva a párton belül én kaptam feladatul, hogy a törvénymódosítás folyamatát technikailag előkészítsem. Ennek értelmében küldtem el most tárcaközi egyeztetésre két törvénymódosító „csomagot”, tehát nem tettem mást, mint teljesítettem a koalíciós tanácskozáson született megállapodást, illetve az MKP elnökségének rám hárult megbízatását. Mi a lényege ezeknek a javaslatoknak? – Az egyik a bírósági nyelvhasználatot érinti, amelynek lényege, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is folyhassanak a tárgyalások, sőt, ha a bíró ismeri a nyelvet, akár tolmács nélkül is – például magyarul – levezethesse a tárgyalást. A másik pedig az ún. „táblatörvény” módosítását érinti. Ma azokban a községekben, ahol a nemzetik kisebbségek számaránya meghaladja a 20 %ot, az ő nyelvükön is feltüntetik a község nyelvét – kivéve, ha a község a szlovák nevét valamely szlovák nemzeti személyiségről kapta. Ez utóbbi esetekben csak nagyon szigorú megkötéseket teljesítő helyi referendum esetében tehető ez. Megjegyzem, hogy e zek a szigorítások 1994ben Ľudovít Černák, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) akkori elnökének a javaslatára kerültek bele a törvénybe. 13 olyan község van, melyet a második világháború után szlovák történelmi személyiségekről neveztek el. Véleményem szerint a jelenleg érvényes rendelkezés diszkriminálja az érintett helységek lakóit, ráadásul ellentétes több nemzetközi egyezménnyel. Az általam előterjesztett módosító javaslat szerint ezekben a községekben is feltüntetnék a történelmi neveket. Szlovákiában előre hozott parlamenti választások lesznek néhány hónap múlva. Van gyakorlati esély arra, hogy a javaslatok a parlament asztalára kerüljenek? – Természetesen szorít az idő, hiszem már csak két ülésszaka lesz a törvényhozásnak. Úgy gondolom, hogy az MKPnak at tól függetlenül, hogy a törvényjavaslatnak vane esélye a parlamentben, ezt elő kellett terjesztenie. Ha nem jár sikerrel, akkor pedig a következő kormányprogram részesévé kell tennünk, persze amennyiben benne leszünk az új kormánynak. Állandó feladatunk, hogy ezt a kérdést napirenden tartsuk. Emlékezzünk: a magyar egyetemet 1991ben a parlament 90%a elutasította, 2003ban viszont jelentős többséggel megszavazta. Céljainkról nem szabad lemondanunk, mindig azt hangoztattam, hogy nekünk hoszszú távra előre k ell terveznünk. Ha a kormány esetleg nem fogadja el ezeket a törvénymódosításokat – azaz nem terjeszti azokat a parlament elé – , hasonlóan járnak el, mint a kormányból kilépő kereszténydemokraták a „lelkiismereti törvény” esetében? – Ezt a kérdést az MKP elnökségének, illetve országos vezetőségének kell megválaszolnia. Ha a kormányon nem megy keresztül, akkor más lehetőség is van, hiszen képviselői javaslatként is bekerülhet a parlamentbe. Hogyan vélekedik azokról a támadásokról (ezekről bővebben lapunk 3 . oldalán írunk), amelyek a szlovák politikusok részéről érték, miután kiderült, hogy előterjeszti ezeket a törvénymódosító javaslatokat? – Úgy hiszem, az Európai Unióban azt kifogásolni, hogy egy község kiírhassa egy – más színű – táblára történelmi nevét , egyenlő a primitivizmussal. De tovább megyek, nem csak a bíróságokon való nyelvhasználat és a táblatörvény az összes probléma, amit nekünk – MKPpolitikusoknak – meg kell oldanunk. Meggyőződésem például, hogy ebben az országban kisebbségi hivatalra is sz ükség van, és ezt tartalmazza a kisebbségi törvénytervezetünk is… … amelynek elfogadása viszont szintén kimaradt a teljesített MKPprogrampontok közül. Legalábbis ebben a választási időszakban. – Ha ezt a listát nézzük, tulajdonképpen három dolog van, ami nek megvalósításáról nem tudunk beszámolni: a kisebbségi törvény, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, illetve a nyelvi charta teljesítése. Itt jegyzem meg, hogy az első kettőt, akár egy törvényen belül is meg lehetne oldani, van ilyen te rvezetünk is. A nyelvi chartával kapcsolatban pedig éppen most is cselekedünk. A szlovák belpolitika alakulása, a kormány kisebbségbe kerülése és a választási ciklus lerövidítése miatt ezekre nem volt elegendő terünk, ami viszont azt
