Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-20
17 azokról a juttatásokról volt szó, amelyek elsősorban a szülőföldön való megmaradás esélyeit erősíthették. Azokat a megmaradá si esélyeket csökkentették ezáltal, amelyek megteremtését Medgyessy Péter a Magyar Állandó Ért ekezlet tanácskozásán tartott előadásában kulcsmotívumként használt a kormány határon túliakat érintő politikáját illetően. A kormányváltást követő első Máértülé sre egyébként olyan szervezetek is meghívást kaptak – Ukrajn á- ból és Horvátországból – , amelyek nem vettek részt választásokon, tehát kétes legitimitásúak, ugyanakkor közt udottan MSZP közeliek. Megalapozatlan támadások érték az Illyés Közalapítvány kuratóri umát, s légüres térbe került a Határon Túli Magyarok Hivatala. 2003ban olyasmi történt a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékos zlopa mellett, ami addig még soha. Füttyszóval fogadták a március 15i ünnepi rendezvény anyaországi szónokát, Kovács László k ülügyminisztert. Ez a fogadtatás később többször megismétlődött szocialista és liberális politik usok határon túli területeken tett látogatásaikor. A szomszédságpolitika „rendbetételét” ígérő Medgyessy Péter 2002 novemberében látványos kudarcot vallott. A b udapesti magyar – szlovák csúcstalálkozón Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő lesöpörte az asztalról a magyar fél kompromisszumos ajánlatait a státustörvény módosítását illetően. A két miniszterelnök szemmel láthatóan feszült hangulatban érkezett a megbeszélé seket követő sajtótájékoztatóra, ahol Medgyessy Péter kijelentette: nyi lvánvalóvá vált, hogy Pozsony számára semmiféle törvénymódosítás nem fogadható el. A diplomáciai fiaskó a mai napig kihat a magyar – szlovák államközi kapcsolatokra, azóta sem került sor kétoldalú hivatalos miniszterelnöki egyeztetésre. Medgyessy másik emlékezetes csúcstalálkozójára a budapesti Kempinski szállóban került sor, ahol a magyar miniszterelnök bukaresti kollégájával, Adrian Nastaséval koccintott az Erdély elcsatolásának évfordul ója előtt tisztelgő román nemzeti ünnep alkalmából. Gál J. Zoltán kormányszóvivő akkori értékelése szerint ez a ges ztus nagy jelentőségű a szomszédságpolitikában, mert hozzájárulhat a határon túli magyarok érdekeinek képvisel etéhez. Azután jött Gyurcsány F erenc, a december 5i miniszterelnök. A sajátos sakkjátszma után hatalomra került Gyur- csány a kettős állampolgárságról szóló népszavazással igyekezett legitimálni saját politikai szerepvállalását, ha már a valódi megmérettetés elmaradt. Miután a kevés rész tvevő miatt a referendum eredménytelen lett, az ú j donsült miniszterelnök úgy érezte, győzött. Háromnegyed évnek kellett eltelnie a tragikus kimenetelű népszavazás után, hogy a kormányfő szemtől szembe asztalhoz üljön a határon túli magyar vezetőkkel. Kompe nzálás gyanánt impro- vizatív, előzetesen az érintettekkel nem egyeztetett ötletekkel rukkolt elő Gyurcsány. Ebből az időből szá r mazik az azóta már elvetett, úgynevezett görögigazolvány, amelybe hirtelen beleszeretett a magyarigazolványt korábban kíméletlenü l kiherélő balliberális vezetés. Gyurcsány Ferenc a maradék illúziót is elhessegetve leszöge z te: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) csak akkor hajlandó összehívni, ha biztosra vehető az egyetértő, közös zárónyi- latkozat aláírása. Ha erre érezhetően nincs esély, akkor nem lesz Máért – ígérte a miniszterelnök, s a mai napig nem történt meg az értekezlet összehívása, így arra a választásokig nyilvánvalóan nem is fog sor kerülni. A határon túli szervezetek közben az anyaországi pártok nélkül tartottak egyezte téseket, kis Máértokat. A Szülőföld program nevet viselő kormányzati elképzelés jó kezdeményezésként indult, de gyakorlatilag kudarcba fulladt, miután a támogatásokról döntő személyek kiválasztása politikai szimpátia alapján történt, s ennek következtében az elfogult pénzosztás botrányt keltett a határon túl. Ezzel egy időben folyamatosan csökkentek a szomszédos o r szágokban élő magyar közösségeknek szánt anyaországi támogatások, kedvezmények. Az idei költségvetés min t egy huszonöt százalékkal kevesebb pénzt szán a kisebbségben élő magyarokra, mint a tavalyi büdzsé. A januártól bevezetett nemzeti vízum olyan feltételeket támaszt az igénylőkkel szemben, amelyek teljesítése komoly akad á lyokba ütkö- zik. Ezt mutatja, hogy eddig alig néhány tucat kérelem érkezett cs upán a határon túlról. Összehasonl í tás gyanánt érdemes felidézni azt a rohamot, ami a magyarigazolványok bevezetése után indult meg a dokume n tum kérvénye- zéséért. Ami a szomszédságpolitikát illeti, a Gyurcsánykabinetnek nem sikerült meghaladnia a Medgyessykormány nem túl magas teljesítményét. A budapesti szocialista diplomácia erejét és megbecsülését jól jelzi, hogy a nagy hírv eréssel meghirdetett magyar – román közös kormányülés után néhány nappal a román szenátus elutasította az erdélyi magyaroknak kulturá lis autonómiát biztosító kisebbségi törvény tervezetét. Maradt a rossz viszony Pozsonnyal, és a délvidéki magyarverések ellenére is „láthatatlan” viszony Belgráddal. A legnagyobb baklövést Kijev viszonyl atában könyvelheti el Gyurcsány Ferenc, miután az ukr án „narancsos forradalom” küszöbén sikerült – az Európai Unió egyetlen államaként – Viktor Janukovics mellett letenni a voksát. vissza Befagyasztott privatizáció Szlovákiában 2006. február 20. (11. oldal) Munkatársunktól
