Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-20
7 SZNT, munkaprogramjára hivatkozva visszautasította a meghívást, de kifejtette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatják a romániai, valamint a székelyföldi helyzet folyamatos megfigyelését. Monica Macovei igazságügyi miniszter válasza is megérkezett az SZNT egyik beadványára, amelyben arra ké rték, tegye lehetővé az autonómiareferendumok kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint Macovei azt felelte: a területi autonómia kinyilvánítása nem helyi jellegű kérdés, ezért csak országos népszavazás tárgyát k é- pezhetné. Az SZNT azt is kérte , hogy a minisztérium kezdeményezzen törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az aut onómiaigény helyi népszavazás útján való kinyilvánítását. A román miniszter válasza: a Székelyföld autonóm régió létrehozása országos jelentőségű probléma. "Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása e llenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna" - áll a rom ániai magyar sajtó által idézett válaszlevélben. vissza A boldogulás tarifája Száznyolcmillió forintot fordítottak az elmúlt évben a magyar állampolgárok szemé lyi jövedelemadójuk felaján lható egy százalékából a kiemelked ően közhasznú Szülőföld Alap (technikai szám 1311) javára. Ez az a pénz, amit évente hozzátesznek ahhoz az évi egymilliárdhoz, amit az állami költségvetés fordít kiemelt közhasznúságunk javára. Hogy sok ez a száznyolc millió vagy kevés, hát ez itt a kérdés . Illetve az is, hogy ez az új támogatási forma miként módosítja a hasonló feladatot végző, némiképpen megkurtított költségvetésű közalapítványok szerepét. Induljunk ki abból, hogy sok ez a pénz. Nagyságrendileg ennyit kapott az Alap legutóbbi két kiemel t támogatott programja, a Sapientia Tudományegyetem (100 millió Ft), illetve a dévai szórványkollégium (90 millió Ft). Úgy tűnik, maguk a kezdeményezők sem számítottak ennyire, ami csöppet sem meglepő, hiszen e lehetőség népszerűs í- tésére nem költöttek soka t, nem virított óriásplakátokon, nem köszönt vissza sajtóhirdetésekből ez a lehetőség. Talán még a sintérprevenció marketingjére is több jutott. A téma speciális honlapját is hasztalanul böngésztem, az adoegyszazalek.lap.hu civil társadalmi dzsungelében ne m találtam rá a Szülőföld Alapra. Azt sejtettem, hol kell keresnem, a hátrányos helyzetű csoportok kategóriájánál szerepel például a Vajdasági Magyarok Szövetsége, a beszédhibások egyesülete és az értelmi fogyatékosok szövetsége társaságában. Az is csökk entheti a szülőföldön maradás érdekében adózók felajánlási kedvét, hogy a szép cél meglehetősen ált alános, az adóforintok közös kalapba kerülnek. A felajánló nem tudja, hogy egy vajdasági iskola új számítógépéhez, kárpátaljai kórusművek bemutatásához, netá n erdélyi műemlék templom restaurálásához járul hozzá. Ráadásul egy évvel ezelőtt, amikor lejárt az előző évi jövedelmek utáni adóbevallások határideje, a legtöbb magyar adóalany azt sem tudta, hogy a Szülőföld Alapot eszike vagy isszák. (Azt mondjuk sejt i, hogy az alapból esznek is, isznak is…) Tavaly s az idén viszont elégszer szerepelt a téma a médiában ahhoz, hogy elérje a téma iránt érdeklődést mutatók ingerküszöbét. Kiindulhatunk abból is, hogy ez az összeg kevés. Csak egyetlen kiemelt program támo gatására futja, csak egy tizede jött össze annak, amit az állam felajánlott. Ha nem számít adótitoknak, érdemes lenne többféle bontásban is megismerkedni az adatokkal. Úgymint, hány magyar állampolgár döntött úgy, hogy jövedelme egy százalékát a határon tú liak támogatására fordítja. Közülük hányan f ővárosiak, hányan élnek az elválasztóösszekötő határ köz elében? Milyen e társadalmi csoport összetétele, hány politikus van köztük, hány vállalkozó, s nem mellékes persze, hogy e támogatói csoport tagjai közül hányan települtek át a határon túlról? Amit - legalábbis egy év adatai alapján - még lehetetlen megmondani: a támogatási rendszer különböző csatornáin érkező forintok mennyiben tudják hatékonyan szolgálni az alapvető célt, a szülőföldön maradást. Mennyi pénzből lehet finanszírozni a megmaradást? Há ny forint per fő per év a boldogulás tarifája? vissza Szűcs László
