Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
19 Rettegést kiváltó magyar településnevek - Hevesen ellenzik a szlovák pártok a történelmi nevek kiírását Felvidék.ma Dátum: 20060217 06:55 Forrás: • Szép Éva (Hídlap) Egyre hevesebb indulatokat gerjes zt Szlovákiában Csáky Pál, a kisebbségekért felelős miniszterelnökhelyettes tárcaközi egyeztetésre felterjesztett javaslata a magyar helységnévtáblák használatát illetően. A nacionalista Szlovák Nemzeti Párt szerint Csáky sértegeti a szlovákokat, míg az MKPs politikus úgy véli, hogy csupán egy régóta húzódó, diszkriminatív törvény hatályon kívül helyezéséről van szó, összhangban az uniós szabályozással. Szlovákia a két évvel ezelőtti uniós csatlakozáskor elfogadta ugyan az európai nyelvi chartát, azonb an ezt több pontjában nem valósította meg. Az egyik ilyen pont az úgynevezett táblatörvény, vagyis a községek elnevezéséről szóló szabályozás. Az 1994ben hozott törvény értelmében ma is lehetőség van ugyan a kétnyelvű (szlovák, valamint kisebbségi nyelvű) helységnévtáblák használatára azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ez a törvény azonban tartalmaz egy kitételt, miszerint nem tartoznak a hatálya alá azok a települések, amelyek szlovák történelmi személyek nevét viselik . Összesen 14 ilyen település van az országban, köztük a régióba tartozó Párkány (Stúrovo) és Ógyalla (Hurbanovo). Ezeken a helyeken hiába vannak túlnyomó többségben a magyarok, a törvény tiltja a magyar nyelvű táblák, így a városok történelmi nevének hasz nálatát is. Csáky lapunknak elmondta, hogy a módosítás beterjesztését két dolog indokolta. „A legutóbbi, 2001es népszámlálás adataiból kiderült, hogy több helyen változott a lakosság összetétele, számos településen elérte a kisebbségek lélekaránya a 20 százalékot. Főleg a ruszin kisebbség gyarapodott, ezért több községben lehetőség nyílt a kétnyelvű táblák használatára. A másik ok pedig az 1994es törvény értelmetlen kitétele a szlovák történelmi személyek nevét viselő települések táblahasználatáról. Vél eményem szerint ez diszkriminatív, és ezt szeretnénk megváltoztatni a tervezettel” – jelentette ki a miniszterelnökhelyettes. A módosítás – amelynek beterjesztéséről még januárban, tehát a kormányszakadás és az előrehozott választások kiírása előtt egyez tetett az MKP a Koalíciós Tanáccsal – nem érintené a hivatalos ügyintézésben a települési névhasználatot, ott továbbra is a szlovák elnevezés maradna használatban. „Semmi másról nincs szó, mint hogy az érintett 14 község és város is kiírhassa a szlovák mel lett a történelmi, magyar elnevezést is” – foglalta össze tömören a módosítás lényegét Duray Miklós, az MKP ügyvezető elnöke. A szlovák nacionalista erők, a Ján Slota nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt, valamint a Meciar vezette HZDS (az eredeti tör vény egyébként éppen Vladimír Meciar miniszterelnöksége idején készült) egyre indulatosabban támadják Csákyt és a módosítást. A többi parlamenti erő ugyan visszafogottan nyilatkozott a témában, de a jelenlegi politikai helyzetben csekély a valószínűsége an nak, hogy még ebben a ciklusban elfogadja az országgyűlés a tervezetet. „Ezt az anyagot én már korábban küldtem tárcaközi egyeztetésre, csak most kapta fel a sajtó. Miután már csak két parlamenti ülés lesz ebben a ciklusban, túl nagy esélyt nem látok arra , hogy elfogadásra kerüljön a tervezet, de az MKP ezt a továbbiakban, a következő ciklusban is szorgalmazni fogja” – jelentette ki Csáky Pál. Az érintett települések közül Párkány alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy bár Párkány – természetesen – üdvö zölné a módosítás elfogadását, de véleménye szerint a jelenlegi helyzetben erre egyáltalán nincs esély. Magyar Bertalan hozzátette, hogy az 1994es törvény bevezetése előtt a város határaiban magyar nyelvű táblák is ki voltak rakva, ezeket azonban rendszer esen összefirkálták, megrongálták, a törvényi szabályozás bevezetését követően pedig már csak a Stúrovo felirat jelzi a város nevét – hivatalosan. Párkányban ugyanis a város vezetése
