Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-16
29 HVG: Nem gyengült az EU nyomásgyakorló ereje azután, hogy tavaly októberben előbb megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, mint hogy Zágráb produkálta volna az akkor még körözött Ante Gotovina tábornokot? O. R.: Pikáns kérdés, de úgy vélem, épp ellenkezőleg. A tárgyalásokat azután nyitottuk meg, hogy Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze úgy ítélte meg, Zágráb kellőképpen együttműködött vele. Nem volt okunk, hogy pápábbak legyünk a pápánál. A tény, hogy néhány héttel a tárgyaláskezdés után Gotovinát megtalálták, bizonyítja, hogy Zágráb megbízható partner. HVG: Horvátországnál maradva: a 2009es csatlakozás - ebben reménykedik Zágráb - jogi és politikai akadályává válhat, hogy az EU most hatályos nizzai szerződése legföljebb 27 tagállamra alkalmazható szavazati rendszert tartalmaz. Ráadásul kimondja: amint az országok száma eléri a 27et, az Európai Bizottság tagjainak száma a tagállamoké alá csökken, tehát például Magyarország vagy az ön hazája is elveszítheti brüsszeli biztosát. Miképpen kezelhető az ebből fakadó ellenérdekeltség? O. R.: A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy ha Horvátország teljesíti a feltételeket, akkor uniós tag lehet, következéskép pen át kell hidalnunk azt az - Európai Parlament határozatában is leszögezett - problémát, hogy Horvátország nem csatlakozhat a nizzai szerződés alapján. A megoldást az uniós alkotmánytervezet elfogadása kínálja. Azt remélem, hogy erre az osztrák elnökség a júniusi kormányfői csúcstalálkozóig megfelelő ütemtervet készít, az idei év második felében pedig a finn elnökség konkrét javaslatokkal szolgál, s így talán a jövő év végére helyreáll az EU intézményes befogadási képessége. HVG: Két hete ön hozta nyilvá nosságra az EU új Balkánstratégiáját, amiben az eddiginél erősebb egymás közötti kapcsolatokra, regionális együttműködésre szólítja fel a térség országait. Egyesek így arra gyanakszanak, hogy az unió a beláthatatlan jövőbe akarja kitolni csatlakozásukat.. . O.R.: Tudom, hogy Horvátországban némelyek olyan összeesküvési elméleteket gyártanak, melyek szerint Brüsszel újból össze akarja tákolni a régi Jugoszláviát. Képtelenség. A Balkán országai között most elvileg több mint harminc bilaterális egyezmény van érvényben, de csak féltucatnyi működik közülük. Ki kellene alakítani egy egészséges szabad kereskedelmi övezetet, ami a gazdasági integráció és a működőtőkebeáramlás talaja lenne. HVG: A montenegrói népszavazás és a koszovói státusrendezés nyomán az idén két új független ország jelenhet meg Európa térképén. Miképpen reagál az unió erre a lehetőségre? O. R.: Ez az év a NyugatBalkánt illetően tele van nagy kérdőjelekkel. Az Európai Bizottság maradéktalanul támogatja Martti Ahtisaari finn ENSZmegbízott ab béli erőfeszítéseit, hogy még az idén megszülessen a megállapodás Koszovó végleges helyzetéről. Belgrádi látogatásomon arra is megkérem majd a szerb kormányt, hogy legyen konstruktív ezeken a tárgyalásokon. A koszovói albánok előtt pedig világossá teszem, hogy a kisebbségi jogok védelme nélkül nem számíthatnak a helyzet rendezésére. HVG: Ön májusban jelentést készít Románia és Bulgária csatlakozási felkészültségéről, aminek alapján a kormányfők júniusban döntenek, hogy e két tagjelölt jövőre vagy csak egy évvel később léphete be az EUba. Tavaly is erőteljesen szóvá tették a korrupciót, a szervezett bűnözést, az emberi jogok megsértését. Ön aligha lesz könnyű helyzetben, például annak fényében, hogy a minap egy román férfi Svédországban menekültstátust kap ott. O. R.: Az év elejétől március végéig tizenöt különböző - brüsszeli és tagállami szakértőkből álló - tényfeltáró delegációnk vizsgálja a romániai helyzetet. Nem értékelnék semmit, mielőtt olvastam volna a jelentéseiket. Az utóbbi évben sokat javult a román igazságügy, fejlődött a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, de nem világos, hogy mennyi a gyakorlati eredmény, mert hát az a lényeg. A román hatóságok érzékelhetően sokat tesznek azért, hogy elérjék a 2007es belépési célt, de ha a jogálla miság e kritikus területein nyilvánvaló felkészületlenséget látunk, tétovázás nélkül fogjuk javasolni a bővítés egyéves halasztását. HVG: Figyelembe veszi azt a vizsgálatot is, amelyet az Európai Parlament indított a jogellenes CIAtelepek esetleges román iai és bulgáriai működésének feltárására?
