Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-16
12 államtitkára tartott sajtótájékoztatót a Szülőföld Programcs omag elemeiről, a Szülőföld Alap forrásairól, testületeiről, a döntési mechanizmusáról, illetve az alap eddigi működésének tapasztalatairól. Szabó Vilmos államtitkár emlékeztetett, hogy a tavaly januárban meghirdetett ötpontos program részeként alakulhato tt meg a Szülőföld Alap, amely a szülőföldön való boldogulás elősegítését, a határon túli magyar vállalkozások megerősítését, azok gazdasági integrációjának elősegítését, a kisebbségben élő magyarság egzisztenciája megteremtésének támogatását célozza. „/A költségvetés erre az évre is biztosítja az alap számára a törvényben is előírt egymilliárd forintot. Őszintén reméljük, hogy ebben az évben a magyar állampolgárok még nagyobb mértékben fogják az adójuk egy százalékát felajánlani az alap javára/” - mondta S zabó Vilmos. Az 1311 technikai számon nyilvántartott, kiemelkedően közhasznú Szülőföld Alap az elmúlt évben több mint 108 millió forint felajánláshoz jutott az állampolgárok adójának 1 százalékából. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Alap nem egy a különféle támogatási jogcímek közül, hanem vannak sajátosságai. „/Törvényben szabályozottan, garantáltan egymilliárd forint a minimális összeg, amely rendelkezésre áll, ami azt jelenti, hogy tervezni lehet. A másik sajátossága az alapnak az, hogy a törvény szerint rendkívül széles skálája van a támogatási jogcímeknek és lehetőségeknek. A Szülőföld Alap konkrét támogatásának konkrét pályázatainak kiírása előtt meg kell határozni azokat a fő célokat, amelyek ment én a pályázatokat értékelik és rangsorolják a kollégiumok. A harmadik jellegzetessége az alapnak, hogy nagymértékben bevonja a döntési rendszerbe a határon túli magyar szervezetek képviselőit/” - közölte Kiss Elemér. A Szülőföld Alap Tanácsának elnöke isme rtette a döntési mechanizmus formáit. Hozzátette: a törvény lehetővé teszi, hogy a tanács pályázat nélkül is folyósítson támogatásokat, azonban ezzel a lehetőséggel ez a testület nem kíván élni. „Egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy az összes pénzt pályázat ré vén osztjuk szét” - magyarázta. A tavalyi év eredményeiről szólva Kiss Elemér elmondta: a július végi megalakulást követően a tanács azonnal megkezdte tevékenységét, augusztus végén már megkezdődött a pályázatokat kiíró kollégiumok megalakítása. Sokan kéte lkedtek abban, hogy a megítélt támogatások kifizethetőek már a tavalyi év folyamán, de ez a szkepticizmus feleslegesnek bizonyult. Csakúgy, mint tavaly, az idén is kiemelten kezeli a tanács a Vajdaságot és Kárpátalját, azaz az ott élő magyarság létszáma ál tal indokolt aránynál nagyobb mértékben biztosít számukra pénzügyi keretet. A fő célok az idei évben némileg módosultak a tavalyiakhoz viszonyítva: tavaly a tanács abból indult ki, hogy az egyes régiók képviselői tudják a legjobban, hogy az adott régióban melyek azok a legfontosabb megoldandó feladatok, amelyeket ebből az összegből támogatni lehet. 2006ra viszont olyan prioritásokat fogadott el a tanács, amelyeket az egyes régió képviselői javasoltak, de ugyanakkor általános, valamennyi régióra vonatkozó f ő célkitűzéseket is megfogalmazott. Ezek a következők: a falugondnoki szolgálat fejlesztése, működtetése, az informatikai fejlesztés, az információs társadalom működtetésével kapcsolatos pályázatok, a régiók magyar szervezetei, közösségei közötti kapcsolat ok (magyarmagyar kapcsolatok) elősegítése és a szórványban működő iskolák feltételeinek javítása. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a szkepticizmus ellenére is bebizonyosodott: néhány hónap alatt is lehet haték ony munkát végezni. „/Másfél évtized után át kell gondolni az anyaországi támogatási politikát, hiszen ez alatt az idő alatt jelentős mértékben megváltoztak a különböző országokban élő magyar közösségek problémái. Úgy gondoltuk, ezt az alapot a nagy projek tumok, nagy beruházások támogatására kell felhasználni. Olyan közép- és hosszú távú projektumok pénzelésére kell fordítani az eszközöket, amelyek a szülőföldön maradást, a határon túli magyarság jövőjét biztosítják. A tavalyi támogatások nagy része ezt az elvet követte”/ - hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki szerint az alap első éve sikeres volt, nagy volt pályázatai iránt az érdeklődés, és olyan programokat sikerült beindítani, amelyek az oktatástól a gazdaságig, ifjúsági és szociális programokig nemcsak egye gy nap gondjait oldják meg, de közép- és hosszú távon is meghatározó intézményeket hoznak létre, működtetnek és tartanak életben. */Komlós Attila/*, a HTMH elnöke azt emelte ki, hogy a meglátása szerint a határon túli magyarság fogalma az utóbbi időben ala pvetően megváltozott. Szólt a határon túli és határon belül élők közötti előítéletek létezéséről. „/Ezt a fajta távolságot, a sokfajta ellenérzést, előítéletet kell feloldanunk/” - mondta. „/A Szülőföld Alap programja számomra azt igazolja, hogy kialakul e gy újfajta kapcsolatrendszer a magyarországi és a határon túli magyarság között. Ez a kapcsolatrendszer lassacskán nem a megsegítő és megsegített közötti, sok tekintetben alá- és fölérendelt világot jelent, hanem felelős partnerséget, amely már kezd kialak ulni a Kárpátmedencében/” - tette hozzá a HTMH elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a kollégiumok az idei Szülőföld Alap pályázatait várhatóan április folyamán írják ki. vissza
