Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-16
10 pályázatot bí rált el pozitívan. A szerződéskötések és a kifizetések még folyamatban vannak, 2005 végéig mintegy 590 millió forint került kifizetésre. Dr. Kiss Elemér kancelláriaminiszter beszámolt arról, hogy a Tanács a 2006ban is rendelkezésre álló 1 milliárd forin tot a következő regionális keretekre osztotta (a keretekből 5% a HTMH által működési költségekre fordítandó): Románia 450 millió Ft Szlovákia 150 millió Ft Szerbia 220 millió Ft Ukrajna 120 millió Ft Horvátország 30 millió Ft Szlovénia 20 millió Ft Ausztria 10 millió Ft Az arányokat a Tanács a régiók magyarságának lélekszáma alapján határozta meg, pozitívan kerekítve Szerbia és Ukrajna esetében. 2006 prioritásairól szólva dr. Kiss Elemér kiemelte a falugondnoki hálózat kialakítását, az informatika i fejlesztések szükségess égét, a régiók közötti kapcsolatok elmélyítését, és a szórvány iskolák támogatását. Kelemen Hunor, az Alap alelnöke sikeresként értékelte az első pályázati időszakot, egy megújítandó támogatási filozófiáról beszélt, amelyik egy 15 éves mentalitást vált fel , és amelyik stratégiában, és nagy beruházásokban gondolkozik. A Szülőföld Alap soron következő pályázati kiírásai márciusáprilisra várhatók. A sajtótájékoztatót nagy érdeklődés kísérte, a jelenlevő újságírók több izgalmas kérdést intéztek a Szülőföld A lap képviselőihez. Korábban több kárpátaljai és vajdasági szervezet bírálta a Szülőföld Alap gyakorlatát, miszerint az Alap tanácsadóinak kinevezése politikailag egyoldalúan történik. Szabó Vilmos, külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár válaszában elmondta, hogy Kárpátalja esetében nem sikerült megoldani a problémát, a KMKSZ nem kívánt a kollégium munkájában részt venni. Nagy a politikai szakadék Kárpátalján, de sajnos nincs mit tenni, a Szülőföld Alapnak el kell fogadnia a k ialakult helyzetet, és tovább kell működnie. Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a közalapítványi rendszer és a Szülőföld Alap között, Szabó Vilmos kijelentette: a Szülőföld Alap egy pénzügyi alap, ami teljesen más típusú működést jelent, más mechanizmu sok működtetik. Az Alap célja megegyezik a közalapítványok céljaival, ezért a párhuzamosságok is természetesek. Az alapítványok által lefedett feladatkörökből is többet kíván átvenni, így ezentúl a média és az informatikai támogatásokat is átvállalja a köz alapítványoktól. A HTMHban kialakított informatikai rendszer elvileg kezelni tudja ezeket az átfedéseket (gyakorlatilag még nem kezeli). Kiss Elemér hozzátette, hogy az az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Közalapítvánnyal és az Új Kézfogás Közalapítv ánnyal jó együttműködés alakult ki, ezen közalapítványok elnökei is tagjai a Szülőföld Alap Tanácsának. Kelemen Hunor cáfolta azt a sajtóban megjelent állítást, hogy az kolozsvári magyar felsőoktatás aránytalanul kisebb összeget kapott volna a Szülőföld Alapból. Pozitívumként említette azt a pályázatot amelyből fiatal értelmiségiek lakástámogatását és fizetéskiegészítéseket is finanszíroznak. Komlós Attila, a HTMH elnöke elmondta, hogy a Hivatalra az elmúlt időszakban új feladatok rakódtak, melyen nem t artoztak eredetileg a szakprofiljához. Így tehát pár éve az oktatásnevelési támogatások, a Délvidéki Alap és a Kárpátaljai Alap kezelését is a HTMH végzi. Az új feladatok nagyobb terhet rónak az intézményre, több pénz elosztása és koordinálása és adminisz trációja felett kell a személyzetnek megfelelnie. Az elnök külön köszönte meg a HTMHdolgozók munkáját, akik még karácsonykor is a beérkezett pályázatokat dolgozták fel. Komlós Attila kiemelte, hogy szemléletváltásra van szükség a támogatások folyósításáb an, adófizető magyar állampolgárok pénzéről van szó, melyek a legnagyobb odafigyelést igényelnek, ellenben több határon túli szervezet úgy érzi, hogy a támogatás alanyi jogon jár neki.
