Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-15
13 Elvégre a koalíció pártjai már eddig is lelkesen próbálták átcsábítani magukho z a NagyRománia Párt (NRP) ké pviselőit, akik közül néhányan mentek is – nyilván nem teszik, ha a közeget totálisan idegennek érzik. De ha még meg próbálnánk is elhinni, hogy az NRPtől kizárólag a demokratikus elvekhez megtérők ültek át a kormányzók közé, az időszak hisztérikus románia i polémiái még mindig arra vezetnek, hogy az egységpártiak csak találnak majd maguknak beszélgetőtársakat. Emlékezzünk csak, miként obstruálták a koalíciós tagok a kisebbségi törvény elfogadását, s miként igyekeznek ugyanők fejét venni az Európa Tanácsban a kulturális nemzet fogalmát hivatal osan is elfogadtató RMDSZpolitikusnak. Ezekhez képest a Romániai Nemzeti Egységpárt érkezése már tényleg bagatell. Akkor meg mit keres még mindig az RMDSZ ebben a koalícióban? – kanyarodunk vissza a már említett kérdé shez. Alapjáraton az még elfogadható, hogy addig kell ott lenni, amíg megvan az esélye akár csak kicsiny eredm é- nyek elérésének is – merthogy az ellenzékből nem megy. Eljön azonban a pillanat, amikortól már inkább azon kell eltöprengeni, nem azzal árte több et magának az RMDSZ vezetősége, ha a romániai magyarság szemében foly amatosan úgy jelenik meg, mint a hatalmon maradás érdekében sorozatosan alkukat kötő, még a nagyobb pofono kra is magyarázatokat kereső klikk. Mert lehet azzal fenyegetőzni, hogy ha a Demo krata Párt ennyire ellenségesen viszonyul hozzájuk, akkor az RMDSZ nem támogatja felvételét az Európai Néppártba, de komolyan: kit érdekel ez? Lehet azután még olyasmiket mondani, hogy Románia mielőbbi EUcsatlakozása mindennél fontosabb, s ha az RMDSZ ki lép, akkor bukik a koalíció, de valós érv ez? Kelle asszisztálni ahhoz, hogy a bukaresti vezetők saját maguk nyújtsák át az EUnak annak bizonyítékait, hogy az ország éretlen a belépésre? A gazdasági eredmények nem jók, az ország sorra esik el a fejleszté si pénzektől, még a CIAbörtönökről szóló híresztelések is tartják mag ukat. Vagy nézzünk két minapi momentumot. Amikor ugyanis már mindenki hinni vélte, hogy Románia tényleg kezdi komolyan venni az igazságszolgáltatást, amikor miniszterelnökhelyettest és exkormányfőt is vád alá helyez a Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA), akkor a törvényhozásban simán leszavazzák az e szerv létrehoz á- sáról szóló törvényt. (Az önálló, az előző kormány embereinek erős befolyása alatt álló főügyészségtől független DNAt ugyanis kormányrendelettel állították fel, ezt kellett volna szentesíteni.) Amin persze még lehet segíteni, hiszen az államfő visszaküldheti a tervezetet a honatyáknak, vagy a kormány vállalhatja a felelősséget, és kitarthat a sürgősségi rendelet mellett , de a történet akkor is nagyonnagyon kínos. Pláne ha még hozzávesszük, hogy kö zben a házbizottságban e hét elején megbukott annak a lehetősége is, hogy a DNA átkutathassa a megvesztegetéssel vádolt Adrian Nastase házát. Nesze neked, korrupcióellenes fell épés. Márpedig ha van valami, amit az EU könyö rtelenül számon fog kérni Románián, akkor az pont a közélet megtisztításáért tett erőfeszítés. Ami tehát a jelek szerint nincs, vagy ha van, akkor is inkább csak elméleti. Európa dörzsöli a tenyerét: Bukarest s aját maga oldja meg a 2007 vagy 2008 dilemmát. Hogy akkor az RMDSZ miért nyel le mindent, az továbbra se világos. vissza Vízummentes a kishatárforgalom - Különösen a Szerbiában és Ukrajnában élő magyaroknak kedvez az új köz össégi jogszabály Világgazdaság 2006. február 15. Szerző: Kocsi Margit Nem kell vízum a kishatárforgalomhoz – mondta ki az Európai Parlament. A nem uniós állampolgárok számára biztosított határátlépési engedély viszont három hónapra is szólhat, és 35 – 50 k ilométeres távolságban biztosítja a szabad mozgást a határ két oldalán élők számára. A bizottsági javaslatnál lényegesen kedvezőbb szabályozást szavaztak meg kedden a kishatárforgalomra az Eur ó- pai Parlament tagjai – nyilatkozta lapunknak Gál Kinga magyar képviselő. Szerinte a strasbourgi döntés egyérte lműen megkönnyíti a határ két oldalán élők mindennapjait, és enyhíti azokat a félelmeket, amelyeknek a schengeni szabályozás várható hatásával kapcsolatban a magyarok hangot adtak. Kedvező, hogy nem kell víz um a határátl é- péshez. Az engedély – tagállami jóváhagyás és kétoldalú megállapodás alapján – meghatározott idejű helyben lakással, 35 – 50 kilométeres térségben három hónapos tartózkodást is lehetővé tesz. Ez különösen a Szerbiában és az Ukrajnában élő magya roknak fontos. Magyar szempontból szerencsésebben alakultak a feltételek, mint amilyenre számítottunk – vélekedett a vitanap másik magyar felszólalója, SzentIványi István is. Példaként említette, hogy ő maga a bizottság által javasolt hét nap helyett tiz enöt napra szóló tartózkodási engedélyt szorgalmazott, a most jóváhagyott változatban viszont már három hónap szerepel. Várhatóan már márciusban a tanács elé kerülhet, majd utána életbe léphet a rendelet. vissza
