Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-14
8 Az 1956os forradalomról emlékeztek meg az amerikai külügyminisztériumban Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2006. február (MTI) - Ünnepélyes megemlékezést tartottak hétfőn az Egyesült Államok külügyminisztériumában az 1956os magyar forradalom tiszteletére. Az ünnepség házigazdája, Condoleezza Rice külü gyminiszter beszédében méltatta a magyar forradalmat és a bátorságukkal az egész világ tiszteletét kivívó szabadságharcosokat. Arra is kitért, hogy a forradalom eltiprása után kétszázezer magyar hagyta el az országot, és az Egyesült Államok is megnyitotta előttük a kapuit. Hangsúlyozta, hogy a kommunizmus bukása után Magyarország megvalósította a szabadságot, a joguralmat, és mintául szolgál az egész világ számára. A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Nicholas Burns politikai ügyekben illeté kes amerikai külügyi államtitkár, Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja, Theodore McCarrick bíboros, washingtoni érsek, Arthur Schneier New Yorki rabbi, a felekezetek közötti kölcsönös türelmet hirdető Lelkiismere tfelhívás Alapítvány vallásközi szervezet elnöke, Wilson Gunn presbiteriánus tiszteletes, Allen Weinstein, az Egyesült Államok főlevéltárosa, valamint Simonyi András magyar nagykövet. Az amerikai külügyminiszter jól ismeri a magyar forradalom történet ét. A Stanford Egyetem fiatal professzoraként tanulmányt írt "The Hungarian Crisis of 1956: the Soviet Decision" (Az 1956os magyar válság: a szovjet döntés) címmel, amely 1983ban jelent meg a Studies in Comparative Communism című folyóiratban. Az am erikai képviselőház még tavaly decemberben Tom Lantos kezdeményezésére egyhangú szavazással határozatot fogadott el az 1956os magyar forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A hétfői volt az első egyesült államokbeli emlékünnepség a forradalom 50. évfordulójának esztendejében. Az év során több rendezvényt is terveznek az Egyesült Államokban, emlékünnepségeket, kulturális eseményeket. Az eseményen jelen volt Irak és Afganisztán washingtoni nagykövete is. A megemlékezést a külügyminisztérium Frank lintermében tartották. A pódium fölött egy eredeti, 56os, középen kivágott magyar zászlót helyeztek el. vissza Koszovó: jövőhúzás Bécsben Népszabadság • Füzes Os zkár • 2006. február 14. Időt húznak vagy jövőt? - kérdezhetik egy héttel a Koszovóról szóló bécsi tárgyalások megkezdése előtt. Az ENSZ BT ülésén ma, majd jövő hétfőn Bécsben tárgyalni kezdenek - még nem tudni, kik és miről. A jelenleg nemzetk özi gyámság alatt lévő tartomány jövőbeni státusa - külön ország lesz, vagy valamilyen nagyon tág autonómiával kötődik Szerbiához - hivatalosan nem is téma. Hiszen a koszovói albán többség és a szerb kisebbség, illetve Szerbia egyaránt nem hajlandó tárgyal ni a függetlenségről. Az albánok azért nem, mert ez szerintük elintézett ügy, már csak nemzetközileg el kell ismerni. A szerbek azért nem, mert ez szerintük szóba se jöhet, beszélni sem érdemes róla. Ilyenformán Bécsben elméletileg csak arról lesz szó, hog y milyenek legyenek a helyi önkormányzatok Koszovóban. Valójában a hat hatalomból (USA, Oroszország, NagyBritannia, Franciaország, Németország és Olaszország) álló öszszekötőcsoport próbál olyan megoldást találni, amelyet majd jóváhagyhat az ENSZ Bizton sági Tanácsa, amelynek a nevében Martti Ahtisaari közvetít. És még inkább valójában megpróbálják ezt a megoldást - már ha lesz egyáltalán - elfogadtatni mindkét féllel. Ideális esetben az ENSZ BT az év vége felé (Moszkva és Kína egyetértésével is) kimondan á, hogy Koszovó független állam, és benne a szerb kisebbség olyan jogkört és védelmet kap, hogy Belgrád is belenyugszik Szerbia megcsonkításába. Nyíltan eddig csak a britek mondták ki, hogy ezt szeretnék látni. Válaszul a szerb radikálisok kilátásba hely ezték: ha így lesz, akkor megszállt területnek nyilvánítják Koszovót, és mindent megtesznek a "felszabadítására". Akárhogy is, Koszovó végleges elvesztése bizonyos értelemben Szerbia "elvesztését" okozhatja: a mostani, csak mérsékelten nacionalista és vala melyest demokratikus belgrádi kormány helyébe ismét soviniszta diktatúra kerülhet, amely, bármilyen gyenge is, megint fegyveres konfliktusokat okozhat. E veszély láttán a hat hatalom óvatos, ezen belül az európaiak és az oroszok azért is, mert Koszovó elsz akadásával az esetleges bajok őket érnék, az esetleges hasznot viszont Amerika zsebelné be. Moszkvában persze a saját szakadárjaikra is gondolnak, amikor Koszovóra "általános" megoldást ajánlanak (de nem mondják meg, mi is volna ez az általános). De a köze lmúlt
