Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
17 Itt a Bolyaiegyetem ideje − Cáfolhatatlan érvek a kolozsvári magyar intézmény mellett 2006. február 13. (7. oldal) Pataky István Tavaly májusban alakult meg a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Kolozsváron, s úgy tűnik, ez a magyar eg yetemi oktatók, értelmiségiek, diákok alkotta társaság komoly mozgalommá szélesíti a Bolyai Tudományegyetem újraindításának ügyét. A hatékonyan megszervezett romániai és nemzetközi akciók lassan ismét tudatosítják az erdélyi, anyaországi, bukaresti közvéle mény előtt e máig megoldatlan kérdést. Ráadásul olyan kezdeményezésről van szó, amely mögött egyaránt ott áll a Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Markó Béla vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Vélhetően ennek i s köszönhető, hogy az Európai Parlamentben tett látogatásakor a BKB képviselőit mind a négy anyaországi párt képviselője támogatásáról biztosította. Mint ismeretes, 1990ben az erdélyi magyarság több tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint hatszázezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001ben a román parlament mégis elutasította azt a tö rvénytervezetet, amely révén a Bolyaiegyetem újraindítását követelték a magyarság képviselői. Ugyanebben az évben a Román Hírszerző Szolgálat a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők közé sorolta az önálló magyar felsőoktatás megteremtésének szándékát. 2005 októberében Erdély négy városában több ezer ember vonult az utcára ugyanezekkel a követelésekkel. Tavaly decemberben a Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 149 magyar oktatója, az érintett tanárok 83 százaléka beadványban követelte, hogy magyar tannyel vű természet, humán, valamint társadalom- és gazdaságtudományi karok jöjjenek létre az egyetemen, ugyanakkor az Európai Parlament országjelentése is sürgette a magyar felsőoktatás fejlesztését és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását. A Bolyai Ke zdeményező Bizottság egy rendkívül igényes, a bukaresti ellenérveket tételesen cáfoló dokumentumot állított össze, amelyet elküldött a román és a nemzetközi illetékes szervezeteknek. Az összeállítás egyebek mellett kitér az európai példákra, s felsorolja a zokat az országokat, amelyekben működik a kisebbségek anyanyelvén oktató felsőoktatási intézmény: a finnországi svédek (lélekszámuk háromszázezer), a norvégiai lappok (lélekszámuk nyolcvanezer), a spanyolországi katalánok (lélekszámuk hatmillió), a szlovák iai magyarok (lélekszámuk félmillió), a moldovai gagauzok (lélekszámuk százötvenezer) és a macedóniai albánok (lélekszámuk hétszázezer) rendelkeznek egy vagy több önálló anyanyelvi egyetemmel. Drámai adatokat mutat a romániai egyetemi hallgatók részarányos összehasonlítása. A 2002es hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a lakosság 6,6 százaléka magyar nemzetiségű. Ehhez képest a 650 335 romániai egyetemi hallgató közül a román oktatási és kutatási minisztérium 2005ös adatai szerint mindössze 2 9 136 magyar nemzetiségű, ami csak 4,4 százaléknak felel meg. Miután egyetlen mérnöki szakon sincs államilag finanszírozott magyar nyelvű képzés, s nem lehet magyar nyelvű tanulmányokat folytatni állatorvosi, mezőgazdasági és a legtöbb művészeti szakon sem , a magyar egyetemi hallgatóknak csak egyharmada, mindössze tízezer diák tanulhat anyanyelvén, ami az összes romániai egyetemi hallgató 1,6 százaléka. Romániában egyébként megközelítőleg négyszázezer lakosra jut egy állami egyetem. Tekintettel arra, hogy a 2002es népszámlálás adatai szerint több mint másfél millióra tehető a magyar nemzetiségű román állampolgárok száma, legalább három állami magyar egyetem működtetése volna indokolt. A magyar felsőoktatás önállósulása a magyar oktatás minőségének romlásáho z vezetne – hangoztatják azok a román oktatók, akik számos esetben gáncsolni próbálták a magyar felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztését. Aggodalmaskodva, paternalista hangnemben sorolják azokat a hátrányokat, amelyeket a magyar közösségnek el kell ene szenvednie az önálló felsőoktatási struktúrák létrejötte esetén. A BKB szerint minden közösségnek meg kell adni az önépítés esélyét és feltételeit, és a többségnek nincs joga a kisebbség nevében beszélni. Önálló karok, önálló egyetem esetén azok felelő ssége lesz minden meghatározó döntés, akik a helyzet legjobb ismerői. A Babes – Bolyai Tudományegyetemen jelenleg a magyar tagozat a legtöbb karon a román vezetésnek teljesen alárendelt. A magyar oktatók sok esetben kénytelenek a román kollégák érdeklődési k öre szerint összeállított tantervek szerint tanítani. A román többségű kari vezetés bármikor leszavazhatja a magyar oktatók javaslatait, és volt rá példa, hogy megpróbálta elgáncsolni magyar szak indítását, illetve tanszék létrehozását. Meg kell említeni a BBTE jogi karának szomorú példáját, ahol a román kari vezetés sikeresen
