Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-01
19 Erdélybe utazhat XVI. Benedek? Munkatársunktól Erdélybe látogathat XVI. Benedek pápa 2007. szeptember 8án a nagyszebeni Európai Ökumenikus Gyűlésre – írja a Romania Libera napilap. A lap szerint a pápa ausztriai látogatását szakítaná meg néhány órára a szász váro sban, amely Európ a kulturális fővárosa lesz abban az időben. Mint a napilap beszámol róla, a pápai látogatás terve szombaton született Rómában, ahol az Európai Egyházak Konferenciájának Közös Bizottsága és az Európai Pü spöki Konferencia Tanácsa előkészítette a következő eu rópai ökumenikus gyűlést, amelyre 2007. szeptember 4 – 9. között kerül sor Nagyszebenben. Kovács Gergely, a Vatikánban szolgálatot teljesítő romániai magyar pap kérdésünkre elmondta, valójában semm iféle döntés nem született e kérdésben. A magyar pap megerősí tette az európai egyházak bizottságának látogatását, amely a megbeszélések után elment XVI. Benedekhez is, s átadta neki Teoctist román ortodox pátriárka üdvözl etét. Ez azonban az atya szerint egyszerű diplomáciai érintkezés, semmilyen mögöttes tartalmat s em érdemes bel eképzelni. Ennek ellenére Kovács atya elképzelhet ő nek tartja, hogy Benedek pápa el fog utazni Nagyszebenbe. „Az utazása nem attól függ, hogy hol tartják az ökumenikus találkozót” – vélekedett Kovács Gergely. Az ausztriai lát ogatás a magyar pa p szerint is segítheti a szebeni utazást, hiszen Bécsből gyorsan odaérne a szász városba, ám a Kézdivásárhelyről származó atya szerint ennél több nem történt. Azt azonban kizárta, hogy esetleg hosszabb erd é- lyi tartózkodásról legyen szó, amely szerinte sokk al komolyabb előkészítést igényel. Főként azért nehéz egy rom á- niai látogatást megszervezni, mert a görög ortodox többségű területeken a bizánci egyház azzal vádolja a Szen tszéket, hogy térítést folytatnak. vissza Uniós gáncs az aranybányának - Ha Románia betartja az EU új előírását, el kell utasítania a verespataki te r ve t Az Európai Parlamentben elfogadott, bány ászati hulladékokról szóló irányelv miatt eredeti formájában nem épü lhet meg az erd é lyi Verespatakon az aranybánya – feltéve Balázs D. Attila, hogy Románia az uniós csatlakozást szem előtt tartva eleget tesz az abban foglaltaknak. A Veres- patak me g mentéséér t küzdő civil szervezetek szerint a román zöldtárcának máris fel kellett volna függesztenie a verespataki ciános óriá s bánya engedélyezési eljárását. Borsos büntetések. Az új román környezetvédelmi előírások szerint ezentúl borsos büntetésekre számíthatnak azok a romániai vállalatok, amelyek szabálysértést követnek el. A bukaresti Gardianul napilap információi alapján a tetemes pénzbírság mellett akár húszévnyi börtönnel is sújthatják a felelősöket. A cégek akkor számíthatnak ilyen mértékű büntetésre, ha fo lyószennyezést követnek el, tevékenységükkel veszélyeztetik a közvagyont, a lakosságot, vagy fenyegetik a védett állatokat. A kihágások miatt a román miniszterelnök arra utasította Sulfina Barbu körny ezetvédelmi minisztert, hogy zárassa be a renitens válla latokat. Komoly akadályt gördített a verespataki bányaterv elé a nemrég elfogadott, bányászati hulladékokról szóló uniós jogszabály. Az irányelv hatályba lépése után a bányák üzemeltetőinek számos szigorú előírásnak kell megfelelnie a környezet megóvása é rdekében, Verespatakon viszont a legolcsóbb, de hatalmas tájrombolással és nagy veszé lylyel fenyegető ciános technológiát alka l mazná a befektető. A jogszabály megalkotását a tiszai ciánszennyezés után vetették fel, ezért nagyon fontos, hogy épp Románia nem kért mente s séget a direktíva bevezetése alól, pedig megtehette volna – nyilatkozta lapunknak Olajos Péter. Az Európai Parlament néppárti képviselője szerint a kanadai befektetőnek az új irányelvre tekintettel nagyságrende kkel nagyobb pénzbeli biztosítékot kell vállalnia, ezért a Gabriel Resourcesnek újra kell gondolnia, hogy a tovább iakban is megérie bányát nyitni Verespatakon. Mint ism e retes, a Gabriel mindössze néhány millió dollárért vette konceszszióba a bányavidéket. A strasbourgi egyeztetésen átment a EP azon javaslata is, amely szerint a tagállamoknak számba kell venniük a területükön lévő lezárt bányákat is, mert az elhagyatott tárnák lezárásuk után még komoly veszélyforrást jelentenek a környezetre. Romániában 19 ilyen veszélyes létesítmény találha tó a Tisza vízgyűjtő területén. Az Alburnus Maior egyesület és a romániai jogforrásközpont eközben ügyészségi vizsgálatot kért a verespataki a Gabriel Resources érdekeltségében álló Rosia Montana Gold Corporation bányavállalat, valamint a román kö rnyezetvé delmi és vízgazdálkodási minisztérium ellen. A civilek szerint a felépítendő bánya engedélyezési eljár á- sának feltétele a területrendezési és rég é szeti hozzájárulás. Ezeket ugyan kiállították a hatóságok, de a Verespatak infrastruktúrájának és műemlékeinek felszámolásával járó határozatokat a Fehér megyei bíróság felfüggesztette, a
