Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-01
16 Az előadás után kérdések hangzottak el a Benesdekrétumokról és a kettős állampolgárságról is, melyekről Duray Miklós el mondta a véleményét, illetve tanácsokat is adott a jelenlévőknek. Lapunk rövid interjút készített a polit ikussal. – Mit gondol arról, hogy a cseh államfő nemrég bocsánatot kért a magyaroktól a Benesdekrétumokért? Valóban bocsánatkérés volt ez, és ön szer int lesze bármilyen következménye? – Ahogy azt már egy cikkemben megírtam, véleményem szerint ez csak porhintés. Megdöbbentő, hogy ez egy esekből lelkes e dést váltott ki a magyar oldalon, és ez egyértelműen az általános tájékozatlanságra utal. A jogfosztó benesi rendeletek ugyanis a németek, a magyarok, az árulók, a kollaboránsok és a cseh, illetve a szlovák nemzet árulóiról rendelkeztek. Ez alól ugyan kiváltságot szerezhettek azok a németek és magyarok, akik a második vilá gháború alatt hű csehszlovák hazaf iak maradtak, de ilyen alig akadt. Ha lettek is volna ilyenek, alig volt esélyük arra, hogy bármilyen kiváltságot szerezzenek. Én is csupán egykét ilyen esetről tudok, amikor néhány csehországi német szociáldemokrata és felvidéki magyar komm u nista kapott mentelmet az üldözés alól. A cseh bocsánatkérés tehát azoknak a németeknek szól, akiket annak ellenére üldöztek el szülőföldjükről, hogy kivételt tehettek volna velük. Ráadásul a cseh kormány határozata a magyarokat nem említi, a miniszterelnök tehát csak belemagyará z za a bocsánatkérést. Ezek mellett azt is leírták, hogy senkit sem kívánnak kárpótolni, így az erőszakkal Csehországba kénysze r munkára elhurcolt magyarokat sem. Ezek miatt érthetetlen a lelkesedés. – Az állam és a nemzet kapcsolatát boncolgatta előadásában. Ezen a téren is van még tanulnivaló… – Igen, valóban időszerű a téma. Létezik ugyan állam nélküli nemzet is, de fontos, hogy az állam jól m ű ködjön és a nemzetért tegye. A felvidéki magyarok az elszakítás után új államszerkezettel találkozta k, melyet egyből ellens é- gesnek tekintettek – mivel nem tudtak vele azonosulni, nem tartották azt maguk é nak. Fontos, hogy az állam az egész közösség érdekében szerveződjön. Azért nagyon fontos ez, mert az állam a nemzetközi jog alanya, és nem a nemzet. Péld ául csak egy állammal lehet szerződéseket kötni, ebből a szempontból a nemzet nem számít. A m agyarok nyolc állam területén élnek szétszórva, és csak Magyarország képviseli őket. Sajnos az elcsatolt területeken élő magyarok számára hátrányos szerződéseket i s kötnek a nemzetközi jogban. Ezért született meg a kettős álla mpolgárság ötlete. Amikor még csak státustörvényről beszéltünk, az egyfajta kényszermegoldás volt, mivel ha már akkor bevezetjük a kettős állampolgárságot, annak a határon túli magyarok látták volna kárát. Azóta a jogi helyzet megvált o zott, például Ukrajnában is nagyon sok ukránorosz kettős állampolgár él, ők rájöttek, hogy kénytelenek engedni a kisebbségeknek. Remélhetőleg hamarosan bevezethetik ezt Magyarországon is. Meg kell végre érteni, ho gy az államhatár nem jelenti automatikusan a nemzet határait is. – Egy érdekes tanácsot adott ezzel kapcsolatban az egyik felszólalónak. – A nemzettudat építését a legjobb beszélgetésekkel kezdeni. Egyszerűen beszélgetni kell az emberekkel. Persze nem ilyen összejöveteleken, mert ezekre sokan nem mennének el, és nem is látványos demonstrációkkal, hanem nekünk kell elmenni ho z zájuk, például a kocsmákba. Kapcsolatba kell lépni azokkal, akikben nem tudatosult a nemzet fogalma – függetlenül politikai b eállítódásuktól – ami egy nagy, egész országra kiterjedő pedagógiai mu nka, de nagyon fontos. Beszélgetni kell az emberekkel, a fiatalokkal, így talán elkerülhető, hogy olyan téveszmék alakuljanak ki, hogy a határon túli magyarok mind idejönnek, ha kettős á llampolgárságot kapnak. Ez nem igaz. Ők is szülőföldjükön szeretnének élni, mint mindenki más. Aki meg át akar jönni, az úgyis átjön, akár kettős álla mpolgár, akár nem. vissza Nemzetközi konferencia az autonómia modellekről Budapesten Dátum: 20060130 13:22 Beküldte: felvidek A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi konferenciát szervez az európai a u tonómia modellekről 2006. február 3án és 4én, az MTA budapesti, Roose velt téri épületében. A „Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában” című konferenciát február 3án, pént eken 14.30kor a vendéglátók nevében dr. Vízy E. Szilveszter, az MTA elnöke és Cselényi László, a Duna TV e lnöke nyitja me g.
