Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-08
26 ajánlását, benne a kulturális nemzet fog almának, így közvetve a kulturális autonómia létjogosultságának elismerésével. És a kulturális autonómia még hagyján, a kisebbségi törvény tervezete – kormányzati előterjesztésként – ott van a parlament előtt, abból pedig az önrendelkezés e formája is következik. Sokaknak nem tetszik, de hozzá lehet szokni. Ám ha van olyasmi, hogy ku lturális nemzet, akkor az ország, ahol nagy számú nemzeti kisebbség él, nem lehet egységes nemzetállam sem. Botrány. Pontosabban: műbotrány. Ha az ajánlás bármilyen szintű uniós kezdeményezésre születik, Bukarestben nyelnek egy nagyot, majd a nyíltan szél sőséges politikusokat leszámítva, a többiek széttárt karokkal állnak a kamerák elé, s elrebegik az "ez van, nem tetszik, de ugye a 2007es csatlakozás mindenek előtt“. Ám az előterjesztő egy román állampolgár volt, persze kisebbségi – ez már hazaárulás, ro mánellenesség. Az elkövető, Frunda György szenátor ellen büntetőeljárást sürgetnek, az RMDSZtől pedig Románia iránti hűségesküt követelnek. Vagy menjen a koalícióból – teszik hozzá, s közben alighanem abban reménykednek, hogy úgysem teszi meg, mert akkor elfogy a kormánytöbbség is. Ettől persze a hőbörgés akár népszerűséget is növelhet. Hogy közben árt is Romániának, az már más kérdés. Mert ahol tabuk vannak, ott óhatatlanul a demokrácia csorbul. S hogy mást ne mondjunk, a demokrácia azért még mindig az E Ufelvétel egyik kritériuma. Ha innen nézzük, Frunda György sokat tett Romániáért. vissza A nap embere Népszava – online, 2006. február 8. Az RMDSZ adja tanuje lét Románia iránti lojalitásának, vagy ha ezt nem teszi, távoz zon a kormányból - mondta Emil Boc. A román Demokrata Párt elnökét az bőszítette fel, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése január végén elfogadta Frunda György RMDSZpárti szenátor jelentését a nemzetről és a nemzeti kisebbségekről. Frunda Györgyö t, aki az Európa Tanácsban a román küldöttség tagja, 2003ban nevezték ki a szervezet jelentéstevőjének. Feladata az volt, hogy meghatározza, pontosan mi is a nemzet és milyen jogai vannak a nemzeti kisebbségeknek. A végül elkészült és az ET parlamenti köz gyűlése által elfogadott jelentésben számtalan olyan elem található, amelyet a legtöbb román politikus valószínűleg sohasem fogadott volna el. Frunda elválasztotta a nemzet és a nemzetiség fogalmát az állampolgárságétól és kimondta: mindenki maga választh atja meg, melyik "kulturális nemzethez" tartozik. Vagyis, ha valaki egy bizonyos nemzetállam polgára, attól - kulturálisan - még vallhatja magát egy másik nemzet tagjának. A másik - a román politikusokat ugyancsak felbőszítő - kitétel úgy szól, hogy az any aországnak joga van arra, hogy a határon túli nemzetrészeket segítse jogaik érvényesítésében. Továbbá: a nemzeti kisebbségeket az esetek többségében államalkotó tényezőknek kell tekinteni, melyeket megilletnek bizonyos kollektív jogok. Boc - és a legtöbb román politikus - szerint a jelentés az RMDSZ nézeteit tükrözi, a hivatalos román állásponttal viszont ellentétes. Ezt Frunda sem vitatja, sőt, egy TVnyilatkozatában kijelentette: az ETben nem Romániát, hanem az RMDSZt képviseli. Kepecs Ferenc vissza Brüsszel sürgeti a szabad munkavállalást Népszava, 2006. február 8. A nyolc új közép- és keleteurópai tagállam polgárainak szabad munkavállalását gátló. A korlátozások teljes föloldását szorgalmazza az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő jelentésében. Az uniós "kormány" szerint a bővítés óta eltelt bő másfél évben nem indult el a sokak által előrejelzett tömeges népvándorlás Európa keleti feléből a nyugatiba. Adatok igazolják, hogy a munkaerőpiacát az újoncok előt t már 2004. május 1jén megnyitó Írország, NagyBritannia és Svédország csak nyert azzal, hogy beengedte a friss tagállamok munkavállalóit: nem csak javult a gazdasági teljesítményük, de az enyhe növekedést regisztráló Svédországot kivéve, még a munkanélkü liek száma is számottevően csökkent. NagyBritanniában 290 ezer, Írországban 160 ezer, Svédországban 25 ezer közép- és keleteurópai polgár próbált szerencsét a bővítés óta, többségük olyan ágazatban, amelyben állandó a munkaerőhiány. A 15 régi tagországba n az aktív keresők mindössze 0,4 százalékát alkotják a 10 új tagállamból érkezettek, többségük lengyel, litván, szlovák. A brüsszeli Bizottság szerint semmi sem
