Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-08
9 választási törvény vonatkozó megkötései miatt mégsem ez látszik a legvalószínűbb megoldásnak. Igaz, az is elképzelhető, hogy a jelenlegi jobboldali koalíciós szerkezet egy idő előtti választáson jobb es élyekkel indulhatna, mint a rendes időpontban, bár a jelenleg ellenzékben politizáló baloldali erő, a Robert Fico vezette SMER (Irány) - Szociáldemokrácia, amely 30 százalékos tartós támogatással bír, ennek ellenére sem számíthat olyan biztos partnerekre, akikkel tudna, vagy hajlandó lenne kormányt alakítani. Második lehetőségként merül fel, hogy Dzurinda kormánya az egykori nagy ellenfél - az előző két választáson győztes, de partner híján kormányalakításra képtelen - Vladimír Meciar vezette erő, a szi ntén ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LSHZDS) csendes támogatásával ki tudja húzni az őszi választásig. A "megbékéltnek" mutatkozó, de ma is a régi hatalmi ambíciókat hordozó Meciar azonban olyan politikai engedményekre kényszeríthe ti Dzurindát, amelyek teljesítése a reformok folytatásának kerékkötője lehet. Elemzők szerint Meciar támogatásáért minimum a pozsonyi és a kassai repülőtér, valamint a vasút privatizálásának leállításával kellene fizetni. A harmadik lehetséges változat abban az esetben állna elő, ha a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is kilépne a koalícióból. A magyar párt a két kormányzási időszak során többször fenyegetőzött kilépéssel. Két emlékezetes helyzetet érdemes felidézni. Az egyik, amikor a szlovák erők az ország területiközigazgatási térképének újrarajzolásával - megyénként - olyan statisztikai kisebbségbe kényszerítették a magyarokat, amely a tavaly őszi megyei választások során meg is teremte a szlovák érdekeknek megfelelő "gyümölcsöt", az MKP kudarcát, a megy ei közgyűlésekben elveszített 26 magyar mandátumot. Az MKP a kedvezménytörvénnyel és az oktatási támogatásokkal kapcsolatos hosszú hercehurcája idején is ki akart lépni a kormányból, mert Dzurinda nem állta a magyarországi támogatások "beengedésével" kapcs olatos ígéretét. Végül is az MKP egyszer sem lépett ki: nyolcadik éve vesz rész Dzurinda két egymást követő kormányában. Ha a magyarok most mégis "kiugranának", akkor valószínűleg hivatalnokkormány töltené ki a hátralevő időt. Jóllehet az MKP fel tudj a mutatni az önálló szlovákiai magyar egyetem létrehozását, választóinak szociális elégedettségéről azonban ugyanúgy nem adhat számot, ahogy arról sem, hogy választói minden fenntartás nélkül nyugtáznák a párt kormányzati időszak során tanúsított magatartá sát. Az MKP azonban aligha hagyja el a süllyedő hajót, amelyen korántsem olyan nagy a lék, mint amilyennek a kereszténydemokraták kilépésének első óráiban látszik. A hétfő este berobbant válsághír ugyanis korántsem jelenti azt, hogy a hátralevő hét hó napban nem Mikulás Dzurinda lesz a miniszterelnök. Ennek több módozata is kínálkozik. A legvalószínűbb, hogy maradása érdekében lemond, majd az államfőtől ismét megbízást kap a kormányzásra, és mert ezek után már nem a parlamentnek, hanem a köztársasági el nöknek tartozik elszámolással, a szeptemberi választásig a parlamenti erőviszonyoktól függetlenül is kitöltheti az idejét. Dzurinda számára most ez a legfontosabb, hiszen a hátralevő hét hónap már a - régen folyó - választási kampány besűrűsödő időszak a lesz. Korántsem mindegy, hogy ezt szerény támogatottságot élvező pártja, vagy a kormány élén küzdie végig. Az utóbbi pozícióban ugyanis sokkal könnyebben és sokkal több választót tud meggyőzni arról, hogy a keservesen megszenvedett reformok hozadékait a z emberek majd csak akkor élvezhetik igazán, ha harmadszorra is az kormányoz, aki a reformokat elkezdte, aki végig is viszi a folyamatot. Mert ha mégsem, akkor minden erőfeszítés és minden megszorítás hiábavaló volt, minden kútba esik. Lehet, hogy kide rül: a kereszténydemokraták kiugrása jobban kedvez Mikulás Dzurinda túlélési érdekeinek, mint bárki másnak? Dzurinda egyébként is nagy túlélő, hiszen közel nyolc év alatt olyan válsághelyzetek sorozatából tudott kilábalni, amelyekbe másnak már az első lépésnél beletörött volna a bicskája. Lehet, hogy Mikulás Dzurinda épp ezzel a hétpróbás bicskával tud ösvényt vágni a harmadszori miniszterelnöki szék felé, melynek körvonalai ugyan még nem látszanak, hiszen a bútordarabot a két kormányzati időszak alatt igencsak benőtte a politika burjánzó növényzete. Dzurinda azonban tudja, hogy az a szék ott van, és a hozzá vezető utat is tudja. Ez az út tekervényes, de igen célravezető. vissza Ellenzékbe vonulnak a kormányból kilépő szl ovák kereszténydemokraták Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2006. február 7., kedd (MTI) - Ellenzékbe vonulnak a szlovák kereszténydemokraták és készek megszavazni a miniszterelnök elleni bizalmatlans ági indítványt- jelentették be kedden délelőtt, miután hétfő este jelezték, hogy kilépnek a Mikulás Dzurinda vezette koalíciós kormányból. A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) azzal indokolja távozását, hogy a Dzurinda vezette Szlovák Demokrati kus és Keresztény Unió - Demokrata párt (SDKÚDS) nem azonosul a Vatikánnal megkötendő egyezménnyel, amely egyebek között megengedhetővé tenné, hogy a szlovákiai kórházak személyzete
