Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-01
12 Az ügyben Róma és Bécs is hallgat. A két ország parlamenti elnökeinek e hét eleji találkozóján nem éri n tették a t émát. "Azt mondták, erről ne is kérdezzünk, jobb nem feszíteni tovább a húrt" - számolt be a Népszabadságnak az osztrák rádió római tud ó sítója. Pedig az Alpoktól északra és délre is tudják, hogy DélTirolban ismét kiásták a csatabárdot. Az 1919es Saint Germaini bék e szerződéssel Burgenland Ausztriához, Alto Adige pedig Olaszországhoz került, amit az 1946os párizsi békeszerződés is me g erősített. A ma is kétharmadban német ajkú tartományban egészen a nyolcvanas évek végéig tartott az etnikai feszültség és terrorista merényletekre került sor. Az 1992es olaszosztrák szerződéssel garantált széles körű autonómia rendezte a helyzetet (vagyis elsőso r ban az, hogy Alto Adige az adóbevétele 90 százalékát önállóan kezelheti). Most viszont DélTirol ismét osztrák a kar lenni, és az osztrák alkotmány módosít á- sát sürgeti. Kerüljön bele a tartomány önrendelkezésének védelme. Ezt Heinz Fischer osztrák elnök "halva szül etett ötletnek" nevezte, de három kisvárost kivéve a tartomány összes polgármestere aláírta a bécsi ható ságokhoz címzett kérelmet, valamint Tirol többi része is ezt szorgalmazza. Nem meglepetés, hiszen a tartomány szé k helyén, BolzanóbanBozenben, a tavaly novemberi helyhatósági választásokon a legnagyobb párt (22 százalékkal) a ha tvanas évek bo m barobbantásai ról ismert Südtirol Volkspartei lett. vissza Három uniós intézmény központi szerepére is pályázik a magyar főváros − Budapest uniós technológiai szé k hely lenne Három lehetséges uniós intézmény központi szerepére is pályázik Budapest – mondta el lapunk érdekl ő désére Baráth Etele EUminiszter. Legelőrébb az Európai Technológiai Intézet ügye tart, amelyet a március 23 – 24i á llam- és kormányfői csúcs is tá r gyal. Az Európai Technológiai Intézet (ETI) irányítószervező központja a jelenlegi elképzelések szerint főleg adm inisztratív feladatokat látna el. Ennek ellenére Budapestre „hozatala” érdeke lenne Magyarországnak, hiszen a h asonló módon, csupán koordinát o ri szerepkörrel induló uniós intézmények később általában konkrét és érdem i feladatokat is magukhoz szoktak vonni – hívta fel a figyelmet Baráth Etele. Az ETI létrehozásának ötletét tavaly februárban vetette fel először az Európai Bizottság, majd nyilvános konzult á- ciót is folytatott a tagállamokkal, amelynek során Magyarország h ivatalosan is jelezte szándékát a központ hel yszínére. A novemberben zárult konzultációról az Európai Bizottság márciusra készít jele n tést, amely először a versenyképességi tanács elé kerül, majd az állam- és kormányfők csúcstalálkozója elé, ahol vélhetően kedvező döntés születik róla. Legalábbis erre utal, hogy a múlt hét végén José Manuel Barroso bizottsági elnök és Wolf- gang Schüssel, a soros elnök Ausztria kancellárja is megerősítette: k i emelt prioritást kapó tervről van szó. Az ETI várhatóan 2009 – 2010b en kezdi meg működését. A magyar tervek szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) köré szervező d hetne az ETIközpont, vagy ha az nem, legalább a hálózat egyik innovációs pólusa a négyöt közül. Ezek a pólusok egyé bként önmagukban is n agy lökést adhatnak a köréjük szerveződő, a tudásiparra alapozó gazdaságnak. A központ helyszínére Lengyelország is pályázik, nem hivatalos formában a csehek is jelezték érdeklődésüket, Franciaország pedig már közölte, az EUtól függetlenül is létrehozza s aját techn o lógiai hálózatát. Baráth Etele szerint hazánknak ennek dacára is van esélye elnyerni a központ helyszínét, mert Németország is támogatja, a lengyelek már me gkapták a határőrizeti ügynökséget, Magyarország politikai presztízse szerinte jelenleg n agy az EUban. Budapest emellett pályázik az energiaügyi megfigyelő központ és a határon átnyúló fejlesztéseket támogató Inter- reg III/c pro g ram szervező központ helyszínére is. Ezek azonban jóval kevésbé előrehaladott tervek, egyelőre csak az ETI az, ahol már látszik, mikor születhet egyáltalán döntés. Baráth Etele szerint arra természetesen vigyá z nak, hogy koordinálják a terveket, ne keltsenek olyan látszatot, hogy hazánk mindent magának akar. vissza Urkuti György A bo szniai szerbek 2014es EU tagságban bíznak 2006. január 31. FigyelőNet BoszniaHercegovina reményei szerint 2014ben válhat az Európai Unió tagjelölt országává. A délszláv államban kedden lép hivatalba a nemzetközi közösség által kinevezett 75 éves német főmegbízott. A német Christian SchwarzS chilling, aki a brit Paddy Ashdownt váltja a nemzetközi közösség boszniai főmegb í- zottjának tisz t ségében, kedden Szarajevóban lép hivatalba. Elődje mintegy négy évig felügyelte a békefolyamatot, és a politikai reformok vé g rehajtását az országban.
