Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-07
5 nem a politika fölkérésére vizslatnak, írnak, nem a politika mondja meg, hogy ebben vagy abban az ü gyben kinek van igaza, hanem az újságíró vonja le a tényekből a következtetéseket. Ezt ne rójuk föl csak a Fidesz hibájának: idehaza ezt elég nehéz lenne megérteni. Az viszont a Fidesz hibája is, hogy ennyire nehéz. vissza Hasznos a magyar balkáni jelenlét Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 7. Ismeret, pozíció, pénz: gyakorlati és koncepcionális haszon egyaránt remélhető a minap megnyílt három balkáni külképviseletről - mondta lapunknak Gémesi Ferenc. A Külüg yminisztérium helyettes államtitkára szerint a csíkszeredai főkonzulátus a román és magyar állampolgároknak nyújtott konzuli szolgáltatások mellett a székelyföldiekhez kötődő nemzetpolitikai teendőket is ellátja. Itt is, ahogy a koszovói és a montenegrói s zékvárosban megnyílt magyar irodák számára, kiemelt teendő a gazdaságiüzleti lehetőségek fölmérése, az érdeklődő kis- és középvállalkozások segítése. A koszovói iroda létrejöttét az ottani magyar katonai szerepvállalás is indokolja. Az egyelőre rendezet len államjogi státus miatt Koszovó ügyei Belgrádból nem intézhetők, nem is teljesen követhetők, és hasonló a helyzet Podgoricával is. Montenegróban jelentős a magyar nagyvállalati jelenlét is. A kérdésre, vajon Szerbia nem kifogásoltae, hogy Magyarország hivatalos külképviseletet nyit a két, elszakadni látszó helyen, Gémesi elmondta: Belgrádot idejében és megfelelően tájékoztattuk. - Nem örültek, de tudomásul veszik a regionális realitásokat, amelyekre egyébként a magyar nyitás is épül. A helyettes állam titkár a három új képviselet megnyitását abba a tavaly elkészült kormányzati koncepcióba illeszti, amely a Balkánt a magyar külpolitika fő irányává avatta. A politikai és üzleti konkrétumokat havonta összegzi a tárcaközi összehangoló bizottság. Az új külké pviseletek, viszonylag kis létszámmal és költséggel, nagyon jelentős közvetlen ismereteket és pozíciókat hozhatnak. Podgoricában egyébként Ausztriával közös a képviselet. Most Bécs az Európai Unió soros elnöke, és a Balkán központi helyen áll a tervei közö tt - így külön is hasznos a podgoricai magyar kapcsolat. vissza Gázcsata után - választás előtt - Visszatérhet Ukrajna vezetésébe Julija Timosenko Népszabadság • Miklós Gábor • 2006. január 7. Az elmúlt napok oroszukrán gázcsatái közben kevesen gondolnak arra, miként hat mindez a küszöbönálló ukrán választásokra. És egyáltalán, hogyan mi minden változott a narancsos forradalom egy éve alatt ebben az ötvenmilliós nagy országban? A gázárvitát Viktor Juscsenko ukrán elnök "függetlenségi harcnak" nevezte. Egy közepes beosztású tisztviselője pedig az áremelés nyomán gyorsan eljutott odáig, hogy az orosz birodalom belátható időn belüli összeomlását jósolja. Tény, hogy a csapok időleges lezárása, a gázlopás vádjának kölcsönös emlegetése, s a nemzetközi tényezők bevonása az ügybe az ügyet szinte globális méretű konfliktussá nagyította. A nemzetközi média - és a politika - számára a vita a legkönynyebben országok, társadalmi rendszerek közötti összecsapásként jeleníthető meg. Ebb en Ukrajna a létéért küzdő gyenge fél, amely ráadásul épp Nyugat felé fordulva piacgazdasággá alakul át, míg Putyin Oroszországa a régi birodalmi szellemet és egybe a demokráciadeficitet testesítené meg. A 20042005 fordulóján Kijevből közvetített képek egyértelműen azt sugallták, hogy Ukrajna - de legalábbis a főváros - népe változást kíván. Eleinte inkább kiegyensúlyozott volt a Nyugatbarátnak mondott Juscsenkopárt és az Oroszországhoz húzó Janukovicscsoport erőviszonya. Ám az erős moszkvai kampányol ás inkább ártott az utóbbinak, míg Juscsenkóékat segítette a nyugati rokonszenv. A fordulat ugyan bosszantotta a Kremlt, de a posztszovjet viszonyokat azért nem rázta meg. Annál is kevésbé, mert Ukrajnában az orosz harci gáz bevetése előtt sem volt stabi l a belpolitikai és a gazdasági helyzet. Először is kiderült, hogy sem a NATO, sem az Európai Unió nem sietett befogadni az országot. Sőt! Ugyan tartottak néhány magas szintű találkozót, de a fő eredmény az volt, hogy Ukrajnát az EU piacgazdaságnak
