Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-31
12 zösséget, amely segíti a munkaerőpiaci pozícióinak javításában. A másik kérdés egy akkreditált intézményren dszer programjainak és személyi költségeinek normatív támogatása. - Ebbe n az esetben hogyan nézne ki a támogatási rendszer ? - Ezt a kérdést több oldalról körbejártuk és örömmel tapasztalom, hogy a támogatáspolitikában érintett szereplők és elemzők nagy része ebben egyetért. Meglátásunk szerint egy háromosztatú struktúra le tudná fedni a fenti e lképzeléseket. Regionális szinten lehetne dönteni a kis költségvonzatú, helyi jelentőségű programokról. Második lépcsőként a kisebbségi intézményi struktúra normatív támogatása, míg legfelül a nagy fejlesztésistratégiai pro gramok fina nszírozása állna, amely támaszkodna a stratégiai elképzelésekre. vissza Parlamenti elnökök a pápánál Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2006. január 31. XVI. Benedek a Vatikánban, Rómában Pier Ferdinando Casini, az olasz képviselőház elnöke fogadta tegnap Szili Katalint, aki az osztrák, szlovák, szlovén parlament elnökével tett közös látogatást. A négy középeurópai ország parlamenti elnökével folytatott vatikáni beszélgetésen szó volt a térség múlt- és j ö- vőbeli szerepéről. "'89ben a magyarok tették az első lépést a demokratikus átalakulás felé" - jelentette ki a pápa, Szili Katalin pedig a határon túli magyarokról szólt az egyházfőnek. Beszédében az Országgyűlés elnöke a szek ular izációra is kitért, és rendezettnek nevezte a magyar egyház és állam kapcsolatát - jelentette római tudósítónk, Sárközy Júlia. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy XVI. Benedek pápa nagyon nyitott volt a felvetett kérdésekre és gondolatokra, s va lóban őszinte beszélgetés, eszmecsere alakult ki. A katolikus egyházfő nagyra értékelte a parl amentek, a nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament szerepét, a demokratikus intézményrendszer fontos pilléreinek nevezve őket. Ezzel összefüggésben a pápa is kiemelte a regionális együttműködés jelentősét. A négy középeurópai házelnök hétfő délután Rómában, a Montecitoriopalotában Pier Ferdinando Casinivel, az olasz törvényhozás képviselőházának elnökével folytatott tárgyalásokat az uniós együttműködés k érdéseiről, ala pvetően az alkotmányos szerződés jövőjéről - írja az MTI. Szili Katalin tájékoztatása szerint az öt parlamenti elnök megítélése szerint a szerződés szövege jó. vissza Koszovó megnyerheti a XXI. századot − Egykét nemzedéken belül bekövetkezik az albán egyesülés? · Pristinában a hagyományok és a globalizáció megfér egymás mellett 2006. január 31. (12. oldal) Szentesi Zöldi László Amikor a távolsági autóbusz nagy zökkenéssel megáll Merdare határállomásnál, ninc s olyan érzésem, mintha egy másik országba igyekeznénk. Szerb nézőpontból annyi történik, hogy átlépünk Koszovó tartományba, amely – bár jelenleg ENSZ- és NATOcsapatok tartják fenn a rendet – mégiscsak SzerbiaMontenegró része. Az albánok pe rsze merőben m ásképp vélekednek erről a kérdésről. Tehetik, hiszen politikai, demográfiai, gazdasági értelemben egyaránt nekik áll a zászló. Ibrahim Rugovát szerették és tisztelték az albánok. Már a belgrádi pályaudvaron elismerő fejcsóválással adóznak emlékének a teme tésre hazaigyekvő koszovóiak. A Pristinába készülő magyar újságírót alaposan eligazítják: mi ndent szükségeset megtudok az elhunyt elnök előéletéről, politikai felfogásáról, családi hátteréről. – Nagy ember volt, talán a legnagyobb az albán történelemben – szögezi le ellentmondást nem tűrően a huszonéves Rexhep. – Neki köszönhetünk mindent, ha ő nincs, még mindig a szerbek lennének az urak Koszovóban. De Istennek hála, elmentek örökre, és soha többé nem térnek vissza, azt garantálom. Közvetlenül a merdarei h atárállomás előtt, DélSzerbia dimbesdombos vidékén cirill betűs falfeliratok őrzik az 1999es polgárháború emlékét. Mindegyik ugyanarról szól: Koszovó ősi szerb föld, nem szabad átadni az alb á- noknak – akiket Szerbiában leginkább siptárnak neveznek – , s h ogy lesz itt még nemulass, ha úgy alakul. Mindez
