Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-31
10 Megint egyszer, mint Orbán mindahány évértékelőjén, fel kell tehát adni a racionális alapállást ahhoz, hogy köz elebb kerülhessünk a beszélő szándékaihoz, világához. Orbán ugyanis téren és időn kívül helyezi szere plőit és mondandóját, mint bármely jó prédikátor. Jóravaló emb ereket és bűnre csábító világot láttat, ahol az ördög most a vadkapitalizmus luxusbaloldali patájával kapál ki a bu ndája alól. Ebben a világban hirdeti a jóakaratú, egyszerű emberek állam vezett e összefogását. A tér és idő dimenz iójának kiiktatásával a hétköznapi ráció használata kicsinyes okoskodássá válhat. Nem véletlen az sem, hogy a beszédben - amiként a korábbi országjáró diskurzusokban - föl sem bukkannak a világ dolgai. Hiába van a történ é- seinkkel egy időben Davosban a kapitalizmus fóruma, párhuzamosan a Hugo Chávez vezette antikapitalista vilá ggyűlés, erről semmit nem tudunk. Kiiktatódott az Irakban háborúzó Amerika, az Európai Unió, a máskor oly fo ntos nemzeti fejlesztési terv is, hiszen még az is időhöz köthető. Kiesett minden, ami nem rendelhető egyegy mit ikus fogalom, mint például munka és magyar szolidaritás alá. Ez utóbbinak viszont nagyon nehéz volna értelmet adni, hiszen a köztisztviselői alkalmazástól a ház- és földvásárlásig szám talan előnyünk van nekünk e hazában. Ami pedig ezen túl van, arról nehéz lenne azt mondani, hogy kevésbé volna protekcionizmus, mint inkább szolid aritás, de ez már megint csak ráció. Márpedig ezek a beszédek csakis az érzelmekre, a szeretetre apellálnak, amely a Fidesz első számú vezetőjének minden - és közönsége által viszonzott - gesztusa szerint járna. És amit az ország egy jelentős részétől meg is kap. Ha valaki mégis el szeretné keseríteni Orbánt, elárulná neki, hogy az általa mondottak folytatható k voltak másnap, Gyurcsány Ferenc parlamenti évnyitójában. A miniszterelnök - a magam ismeretei szerint - nem megtámadható adatokkal mondta el, mi történt ebben a ciklusban azért, hogy utak, kórházak, iskolák épüljenek, újuljanak, hogy az emberek többet ke ressenek stb. Tehát, hogy legyen munka, szolidaritás és minden, amiről Orbán szólt. És persze ebből még egy másodpercig sem következik, hogy Orbánnak - Kunczénak, Herényinek... - ne lehetne igaza, ha jobb minőségű életet szeretne itt látni. Gyurcsány azonb an fogadta az orbáni szervát, a pörgetésre nyesett, érzele mre rációval, bajban lévő emberek felsorakoztatásával szemben sikeres civilek páholyba ültetett csapatával vál aszolt. Idetartozik azonban, hogy nemcsak azért kell óvatosnak lennünk, mert választás ok következnek, hanem azért is, mert már voltak. Tudhatjuk, hogy például abból, amit később a Fideszkormány fontos újításai között ismerhettünk meg, még szinte semmi sem hangzott el az akkori választási kampányban, csak az, hogy polgári, meg tandíj és Bok ros, ezek meg húzzanak el. Ugyanígy a 2002es győztes szocialista csapatból sem sokan maradtak mára, ah ogyan a Medgyessyféle néhány nagy ívű változtatás és sok nagy csend politikája helyett is a száz gyors lépés k ö- vetkezik mindenfelé, ahol kis mozdulattal is el lehet indítani valamit. Ha az eddigieket úgy összegzem, hogy a két nagy beszéd akár még össze is illeszthető, továbbá nem mondanak semmit arról, hogy mire számíthatunk akár egyik, akár a másik fél választási győzelme esetére - akkor nem mo ndok iga zat. Mert ez legfeljebb szó szerinti értelmezés. Ezen túl és érdemben megmutatkozott azonban egy párte lnök a jobboldalról, aki meg van győződve a politika és az állam mindenhatóságáról, megváltó küldetéséről, s egy miniszterelnök balról, aki viszont azt pr óbálta bizonyítani, hogy képes és kész segíteni azoknak, akik maguk is ezt teszik. Hatalmitranszcendentális politikaértelmezés egyfelől, e világi társadalomszervezés baloldali ígérete másf elől. Ezek között érdemben és racionálisan lehet választani. vissza Negyedszázalék a kisebbségeknek A határon túliak több támogatást várnak tőlünk - állítja az IKA igazgatója Népszabadság • Kis Tibor • 2006. január 31. A rendszerváltás óta az anyaország összesen körülbelül 8590 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. Sok ez, vagy kevés? - erről kérdeztük Hadnagy Miklóst, a szomszédos államokban élő magyar k ö- zösségeknek szánt költségvetési támogatások elosztásában jelentős részt vállaló Illyés Közalapítvány (IKA) i ga zgatóját. - Az IKA működését sok botrány kísérte az előző kormány idején. Az új kuratórium a rendteremtés ígéretével kezdte munkáját 2003ban. Mi lett ezekből?
