Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-30
13 vegyes vállalat eddig 150 millió dollárt költött a beruházásra, ebből 35 milliót a geológiai tanulmányokra, 9 milliót a régészeti feltárásokra, 20 milliót pedig a té rségben élő 420 család elköltöztetésére. Az RMGC tisztában van azzal, hogy a nagy nyilvánosság a tervet ellenzi, de ez vezetői szerint azért van így, mert a közvélemény mindeddig elsősorban a projekt ellenzőinek szavát hallotta. Éppen ezért tavaly őszsze l televíziókban, rádiókban és az írott sajtóban átfogó reklámkampányt indítottak a bányaprojekt percepciójának megváltoztatása végett, ami eddig félmillió dollárba került. E kampány arra a meggyőződésükre épül, hogy a jelenlegi verespataki állapot sokkal v eszélyesebb a környezetre, mint az általuk tervezett beruházás. A múlt héten az RMGC azt is bejelentette, hogy a környezeti hatástanulmány benyújtását követően, annak széles társadalmi megvitatását kezdeményezi Magyarországon. A legnagyobb gondot az RM GC számára azok a családok jelentik, amelyek semmiképpen nem akarnak a térségből elköltözni, s akik csak azért ellenzik a bányatervet, mert ingatlanjaikért több pénzt akarnak a cégből kisajtolni. Számuk az RMGC szerint 1520, de Eugen David, az Alburnus Ma ior elnöke azt állítja, hogy az eredetileg érintett 450 család közül 150 "semmi pénzért" nem kíván elköltözni. Az RMGC az utóbbi hetekben már 100 ezer euróra emelte azt az összeget, amelyet egyegy család házáért hajlandó kifizetni, de sokan így sem álltak kötélnek. A kanadaiak egyébként azt állítják, az érintett ingatlanok 42 százaléka máris birtokukban van. A romániai sajtó szerint az RMGC újabb offenzívája hátterében az áll, hogy a cég legújabb, az elmúlt tíz esztendőben immár hetedik igazgatótanácsa v ezetőinek sikerült meggyőzniük Traian Basescu államfőt, aki immár hallgatólagosan támogatná a projekt megvalósítását. Tény, hogy a Basescu volt pártjának, a Demokrata Pártnak képviselőjeként nemrég Kolozs megyei prefektussá előléptetett Alin Tise január kö zepén együttműködéséről biztosította Allan Hillt, az RMGC igazgatótanácsának elnökét. A bukaresti környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium írásban válaszolt a hét végén a Népszabadság kérdéseire. A Sulfina Barbu miniszter által irányított tárca leszögezte: az RMGC csakis akkor nyújthatja be a környezeti hatástanulmányt, ha azzal egyidejűleg érvényes településrendezési engedélyt is csatol, s erről a minisztérium a bányacéget már tavaly novemberben értesítette. Az új területrendezési engedély tart alma alapján a tárca eldönti majd azt is, hogy az RMGCnek elölről kell kezdeniee a 2004 decemberében beindított környezetvédelmi engedélyezési folyamatot, avagy folytathatja a már megkezdett folyamatot az új területrendezési engedély alapján. A kolozsv ári tudósítónk kérdéseire adott válaszában a minisztérium cáfolta, hogy semmibe vette volna a román bíróságok jogerős határozatait. Rámutatott: tavaly június óta a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamatát leállította. Ugyanakkor a tárca úgy vélte, a 200 4 decemberében beindított folyamatot az RMGCnek és a minisztériumnak egyaránt az érvényes nemzeti jogszabályok alapján kell végigvinnie. Ami egyben azt jelenti, hogy az Európai Parlament plenáris ülése által az idén januárban elfogadott, a bányászati hull adékokról szóló irányelvet, e folyamatban nem kell figyelembe venniük, hiszen az egyelőre nem vált a hazai jog részévé. Szakemberek szerint viszont éppen az új európai irányelv tartalmaz megfelelő biztosítékokat a romániai ciános aranybányák működésére n ézve. Egyesek úgy vélik, hogy az új normát figyelembe véve, a verespataki aranybányaprojektet Románia eredeti formájában már nem engedélyezhetné, s így a felszíni ciános bánya nem is épülhetne meg. Márpedig az új jogszabályt Romániának mindenképpen figyele mbe kellene vennie, hiszen az egyezményhez csatolták Bukarest nyilatkozatát is, amelyben Románia az új jogszabályt és az annak végrehajtására vonatkozó határidőket magára nézve kötelezőnek ismerte el. A bányaterv valóra váltása az ErdélyiSzigethegységbe n hatalmas területet érintene. Felmérések azt mutatják, hogy a BrádVerespatakAranyosbányaZalatna által határolt "aranynégyszög" alatti föld mesés értéket rejt. Csak a verespataki részen több mint 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt, ami Európa legna gyobb és a világ második nemesfémkincse. A nemesfémkincs kinyerése érdekében az RMGC lesöpörnée kincs fölött fekvő négy települést, mintegy 900 házat, az azokban élő kétezer embert kitelepítené, kilenc temetőjükkel, templomaikkal, múltjukkal és színes, sok
