Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-04
19 Nem hallgat az államfő a pártokra Az államfő novemberben egy lapint erjúban közölte: már eldöntötte, mikorra tűzi ki a jövő évi parlamenti választásokat, az időpontot azonban egyelőre nem kívánja megnevezni. Sólyom László a Népszabadságnak elmondta, senkivel nem fog konzultálni a szavazás napjáról, mert nincs ilyen alkotmá nyos kötelezettsége. "A választás két fordulójának időpontját nem a pártok, hanem az egész ország érdekének figyelembe vételével kívánom kitűzni" - közölte, hozzátéve, hogy "a pártok aktuális kívánságai nem válhatnak viszonyítási ponttá a döntésben". Sólyo m elmondta: a választási dátumokat április 1je előtt 72 nappal fogja nyilvánosságra hozni, mint mondta: "nyilván korábban, mint köteles volnék, de úgy, hogy elejét vegyem a spekulációknak". Az elnök arról is beszélt, hogy az időpontot meghatározó szempo ntok között nincs olyan, amelyik a legfőbb ügyész személyével lenne összefüggésben. "A két kérdést teljesen külön kezelem" - mondta az államfő arra a kérdésre, hogy mikor akarja megnevezni jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra, mivel Polt Péter megbízatása m ájus 16án lejár. Sólyom ugyan még nem döntött arról, mikor teszi meg személyi javaslatát, de azt már tudja, hogy a jelölt nevét legkésőbb az első fordulóig nyilvánosságra hozza. "Ezzel azt hangsúlyozom, hogy nem a választások eredményének ismeretében jelö lök" - indokolta döntését, megjegyezve, hogy ebben az esetben sem kíván konzultálni a pártokkal. keret: Érvek és ellenérvek Debreczeni József : Sólyom nagy mértékben teljesítette saját korábbi ígéretét, hogy morális példával testesíti majd meg a nemzet e gységét. Az államfő egyértelműen az elnök alkotmányos jogköréből indul ki. Így nem annyira politikai, hatalmi tényezőként nyilvánul meg, erre az alkotmány nem is ad igazán módot, hanem személyes, morális tekintélyével akar hatni. Nem arról van szó, hogy Só lyom nem akar politizálni, de abban különbözik leginkább elődeitől, hogy a pártok felett áll. Ezt tévesztik össze azzal, mintha egyszer az egyik, máskor pedig a másik politikai oldal mellett állna. Göncz Árpád és Mádl Ferenc is benne álltak a pártok politi kai erőterében, hiszen mindkettejük valamelyik politikai oldalhoz húzott. Sólyomnál gyakrabban is éltek jogosítványaikkal, a politikai és az alkotmányos vétóval. Az új elnök - igaz fél év alatt - mindössze egy törvény esetében élt a vétóval, amikor a párto k ingatlanhasználatáról szóló törvényt visszaküldte a parlamentnek. Mostani beszéde nagyon is politikus volt, pártellensség és populizmus sem volt felfedezhető szavaiban. Akik pártellenességet emlegetnek, mit kezdenek az elnöknek azzal a mondatával, hogy a választáson demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyikük győz?A zászló hiánya is azt mutatja, hogy az elnök kerüli a populizmust, nem keresi a népszerűséget. Sokkal inkább tudatosan, megfontoltan, hosszas mé rlegelés után hozza meg döntéseit. Sólyom még nem volt elnök, de már arról beszélt, hogy az elmúlt években gyengült az alkotmányosság, a pártok ugyanis túlterjeszkedtek saját területükön. Azzal, hogy előre bejelentette, a választás első fordulója előtt meg teszi javaslatát a legfőbb ügyész személyére, a pártoknak akart jelezni: nem óhajtja a választások eredményétől függővé tenni jelölését. Kiszelly Zoltán: új elnöki szerepfelfogást vezetett be Sólyom László, aki lényegesen fiatalabb és ambíciózusabb elődei nél. Aktivitása különösen környezetvédelmi ügyekben nyilvánul meg, de ismert "küldetéstudata" alkotmánybírósági elnöki időszakából is. Sólyom mostani beszéde egy külső elitértelmiségi szempont elvárásait fogalmazta meg a politikai élettel szemben. Az elnök nyilván tisztában van azzal, hogy a realitás más, s a pártok éppen a lejárató kampány segítségével tudják megkülönböztetni magukat ellenfeleiktől. Hiszen a gazdaság- és szakpolitikában - ahogy az államfő is említette - nincs nagy különbség a pártok között . Az eltérések nagy része kulturálisideológiai jellegű, s ezekben a kérdésekben nem várható a kampány hangnemének mérséklődése. Nem tartom populistának Sólyom beszédét, hiszen az elnöknek éppen az a dolga, vele szemben az az elvárás, hogy pártok felett ál ljon, s ilyeneket mondjon. Az elnök újévi beszédével mintegy elkezdte felépíteni a kampányban és a választások alatti szerepét. Nem egészen három hét múlva ugyanis be fogja jelenteni a választások időpontját, s kérdés, akkor is megfogalmazzae elvárásait . A politikai szereplők most már árgus szemmel figyelik őt, aki szemben elődei hasonló helyzetekbeli passzivitásával, aktívan őrködik a társadalom békéje fölött. Mindenesetre úgy látom, hogy Sólyom szeretné visszaszorítani a politikai logikát, s helyére a szakpolitikát állítaná. Ez nyilvánult meg abban is, hogy bejelentette, már az első forduló előtt megnevezi jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra. Ezzel esetleg példát is adhat a többi független intézmény vezetőinek szakpolitikai kiválasztására, de pártoktól független döntése hosszú távon akár
