Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-21
15 arra Földesi Margit történész rámutat – a németek és a magyarok együtt szerepelnek mint a második vilá gháború bűneiért felelős fasiszta nemzetek. Janics Kálmán szerint „a Szovjetunió diplomáciája sohasem titkolta, hogy teljes súlyával támogatja a csehszlovák nemzeti állam eszméjét és a magyar kisebbség kitelepítését”. Ezt egyébként a szovjet érdekeket megj elenítő magyarországi SZEBnek a lakosságcsereegyezményre vonatkozó korábbi nyomásgyakorlása is igazolta. A 200 ezer magyar egyoldalú kitoloncolásáról szóló vita 1946. szeptember 16án kezdődött meg Párizsban. Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államt itkár ezt az igényt a lakosságcsere eredménytelenségével indokolta – de azt sem titkolta, így kívánják elejét venni a magyar revíziós törekvéseknek. Visinszkij szovjet külügyminiszterhelyettes kijelentette: „A müncheni tragédia napjaiban, amiket Csehszlov ákiának át kellett élnie, a magyar kisebbség negatív szerepet játszott azzal, hogy a csehszlovák nép hóhérainak, Henleinnak és K. H. Franknak az oldalára állt, hogy fölkelt Csehszlovákia függetlensége ellen, a csehszlovák állam és a csehszlovák szabadság e llen.” Visinszkij költői kérdéssel Moszkvának nemcsak a kollektív bűnösségről, hanem a kitoloncolásról vallott álláspontját is világossá tette: „Fölmerül a kérdés, hogy 500 ezer embernek (vagyis a potsdami határozatban megnevezett hazai sváboknak – H. G.) Magyarországról Németországba való kitelepítése után marade Magyarországon hely a Csehszlovákiából áttelepített 200 ezer magyarnak, vagy nem?” Moszkva álláspontjával ellentétben azonban az Egyesült Államok és Anglia – mivel e két nagyhatalom külön kezelte a németek és a magyarok felelősségét – elvetette a tervet. A felvidéki magyarság gyakorlatilag az angolszász magatartásnak köszönhette megmaradását. A 200 ezer magyar kitelepítésének tervét elvető párizsi határozat után Csehszlovákia más megoldáshoz folya modott: a kitoloncolás helyett az országon belüli deportálással kívánta elérni céljait. A deportálás célállomása a német kitelepítés miatt elnéptelenedett Szudétavidék volt. A helyszín kiválasztásában gazdasági okok is szerepet játszottak: a szorgalmas né met őslakosság kitoloncolása miatt hanyatlás állt be a termelésben, amit a csehszlovák kormány a magyar munkaerő bevetése révén kívánt orvosolni. A deportálások már 1946 augusztusában – az egyoldalú kitoloncolásról szóló párizsi vita előtt – megkezdődtek, majd november végén öltöttek tömeges méreteket. A vagonpolitika azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a magyarok tömegesen szivárogtak vissza szülőföldjükre. Az akció végül 1947 februárjában kifulladt. vis sza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
