Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
8 2006. január 18. FigyelőNet Csütörtökön eldördül a rajtpisztoly: a köztársasági el nök bejelenti a választások időpontját. A dátum fontos a pártok számára, hiszen az egyes ünnepek közelsége, a legfőbb ügyész megválaszthatósága, vagy a kampánypénzekkel való gazdálkodás mind fontos szempont lehet. Bár a parlamenti pártok hangsúlyozták, lé nyegtelen számukra, az államfő mikorra tűzi ki a választásokat, a Fidesz és az SZDSZ is hangsúlyozta: az ország érdeke, hogy mihamarabb az urnákhoz járulhassunk. Míg az ellenzéki párt az ország gazdasági helyzetével, a kisebbik kormánypárt a 2007es költsé gvetés előkészítésével indokolta a sietséget. Az azonban biztos, hogy a pártoknak nem mindegy, hány hónapig kell kampányolniuk: pár hét plusz több millióval terheli a pártbüdzsét. Húsvét versus május 1. Szakértők ugyan nem tartják relevánsnak az ünnepek közelségét, de vannak, akik szerint ez is szempont. A munka ünnepének közelsége a szocialista párt, míg húsvét a jobboldal felé vonzhat addig bizonytalankodó híveket. Ki választja Polt utódját? Bár korábban arról írtak a lapok, hogy a voksolás időpontja alapvetően befolyásolja a legfőbb ügyész utódjának megválasztását, utánaszámolva kiderül: ennél is fontosabb, hogy Sólyom László mikor nevezi meg jelöltjét. Polt Péter mandátuma május 16án jár le, ami azt jelenti, hogy ha a legkorábbi, április 9i időpont mellett dönt az államfő, akkor is pár hétig betöltetlen marad a posztja. Ebben az esetben ugyanis április 23án tartják a második fordulót, a hivatalos végeredmény kihirdetését követően pedig 30 napja van az új miniszterelnöknek kormánya megalakítására. Í gy május 16ig szinte biztos, hogy nem áll fel az új Országgyűlés. Ha tehát a köztársasági elnök nem akar üresjáratot, pár héten belül nyilatkoznia kell: a parlament ugyanis már februárban befejezheti munkáját, így addig meg kell szavazni. Kampány és cédu lagyűjtés A választásokat – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szerint – a köztársasági elnök tűzi ki, miniszteri ellenjegyzés nélkül. A szokásjog szerint azonban az államfő előzetesen egyeztet a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Legkés őbb a szavazás előtt 72 nappal az elnök köteles kihirdetni az időpontot, amit pedig április 1. és május 31. között kell megtartani. Ekkor kezdődik el a hivatalos kampány időszaka. A választási szervek ekkor állítják össze a névjegyzéket, amely alapján kézb esítik a kopogtatócédulákat. Az ajánlószelvények begyűjtését a szavazás előtti 23. napon be kell fejezni, és a 19. napon be kell jelenteni a jelölteket. Ekkor a médiának egyszeri bemutatkozási lehetőséget kell ingyen biztosítania. A választásokat vasárnapo nként tartják, így az azt megelőző péntek 24 órától a szavazás napján 19 óráig kampánycsend van érvényben. A voksolást követő nyolcadik napon hirdetik ki a hivatalos eredményt. Az első szavazást követő 14. napon kell megtartani a második fordulót azokban a kerületekben, ahol elsőre nem született eredmény. vissza A szerb állam meg képes védeni a magyarokat – ha akarja! - nyilatkozta az Újvidéki Rádiónak Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Pá rt alelnöke azt követően, hogy a párt küldöttsége találkozott a nemzetek közötti incidensek feltárásával foglalkozó bizottsággal, amelyet SzerbiaMontenegró államközösségének minisztertanácsa hozott létre. - Miként összegezné a találkozó tapasztalatait? - A bizottság temerini látogatását az indokolta, és erre a bizottságot vezető Petar Lađević rá is mutatott, hogy Temerinben az elmúlt években feltűnően sok nemzetek közötti incidens volt. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon sok magyarverés volt Temerinb en. Bár természetesen az ellenkezőjére is akadt példa, mint tudjuk. A bizottság a terepen akart megismerkedni a temerini helyzettel. Érzésem szerint a látogatás inkább rutin jellegű volt, nem csak a VMDPvel találkozott a küldöttség. A helyi rendőrség és b íróság képviselőivel is tárgyaltak. - Szolgálte valamilyen meglepetéssel ez a beszélgetés?
