Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
9 A pozsonyi akció mintegy nyitánya volt az országszerte meginduló letartóztatásoknak, a magyar államhatáron való áttoloncolásoknak, a magyarok csehországi deportálásának és az ún. magyarcsehszlovák lakosságcserének. 1945 májusában elbocsátották a magyar közalkalmazottakat, majd a 69/45. számú SZNT (Szlovák Nemzeti Tanács) rendelet a "megbízhatatlan" magyarokat a magánalkalmazásból is menesztette. A rendeletek értelmében m egszüntették a nyugdíjak folyósítását, mindennemű szociális segélyezést, az egészségügyi gondozást stb. Az 1945. október 1jei, 88. számú elnöki rendelet értelmében a közmunkakötelezettség a nők számára 1845 éves korig, férfiak számára 1555 éves kor ig terjedt, ennek a dekrétumnak alapján deportálták a délszlovákiai magyarságot csehmorva területre. A magyar közvélemény és a kormánykörök a szövetséges nagyhatalmak közbelépését kérték, hogy vonják ellenőrzésük alá a szlovákiai magyarok ügyét, ezt a Sz ovjetunió és az angolszász hatalmak is elutasították, de a csehszlovák követeléseket, elsősorban a magyarok kitelepítését nem sikerült a potsdami konferencián elfogadtatni. Mivel a nagyhatalmak nem akadályozták meg a deportálást, a magyar kormány a csehszl ovák kormánynak a lakosságcseréről szóló ajánlata elfogadására kényszerült (1946. február 27.), az egyezményt a párizsi magyar békeszerződés (1947. február 10.) 4. cikkelye is tudomásul vette. A magyarellenes politikát betetőző lakosságcsere 1947. ápri lis 12én kezdődött, s 1949. június 5én fejeződött be. Ez idő alatt 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából 89 660 magyart űztek el. Ezután következett az erőszakos elmagyartalanítás, a reszlovakizáció. (A lakosságcsere összesített adatai egyes forrásokban eltérnek egymástól.) A Benesdekrétumoknak halálos áldozatai is voltak. Az intézkedések közvetlen és közvetett áldozatainak számát a cseh történészek is 3040 ezerre becsülik, a szudétanémet szövetségek ezt a számot közel negyedmilli óra teszik. A Benesdekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását stb. a kommunista rendszer összeomlása után sem tűzték napirendre Csehszlovákia, majd 1993 óta az önálló Cseh és Szlovák Köztársaság kormányai. Bogn ár Anna, Molnár Éva, Sajtóadatbank vissza Paroubek megerősítette, hogy a megbékélési gesztus a magyarokra is vonatkozik Prága, 2006. január 13., péntek (MTI) - Jirí Paroubek cseh miniszterelnök Sólyom László magyar közt ársasági elnökkel való találkozóján pénteken Prágában megerősítette, hogy kormányának bocsánatkérése a II. világháború utáni jogsérelmekért egyaránt vonatkozik a volt csehszlovák állampolgárságú antifasiszta németekre, magyarokra és lengyelekre. "A min iszterelnök szerint ez összhangban van a kormány ez ügyben tavaly augusztusban hozott határozatával" - mondta a találkozó után újságíróknak Lucie Orgoníková, kormányszóvivő. Megjegyezte, hogy a találkozón ezt a témát csak mellékesen érintették, s a leg nagyobb figyelmet az aktuális európai uniós kérdéseknek, valamint a regionális és a kétoldalú együttműködésnek szentelték. "Mindkét fél egyetértett abban, hogy szükség van a szabad munkaerőmozgás eddigi korlátainak mielőbbi feloldására" - mondta a szóv ivő. A regionális együttműködéssel kapcsolatban a cseh fél nagyra értékelte azt a munkát, amelyet Magyarország végzett az elmúlt időszakban a visegrádi csoport élén. Sólyom László a miniszterelnökkel való tárgyalások után ellátogatott a Prágai Magy ar Kulturális Központba, ahol beszélgetést folytatott a csehországi magyarok képviselőivel, s meghallgatta azok beszámolóját szervezetük tevékenységéről. Az államfő rövid beszédében hangsúlyozta: Magyarország érzi felelősségét a határon túli magyarok iránt, s ő, mint magyar köztársasági elnök, osztozik ebben a munkában és felelősségben. Pozitív kezdeményezésnek minősítette, hogy a határon túli magyarok jogállásának megfogalmazása és a nemzetfogalom is bekerülne az alkotmányba. "Én ezt a fajta kezde ményezést támogatom és támogatni fogom" - szögezte le az államfő, aki beszéde végén anyanyelvük és kultúrájuk további ápolására, megtartására szólította fel a csehországi magyarokat. Csehországban jelenleg mintegy 15 ezer ember vallja magát magyarnak. Legnagyobb szervezetük a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. A magyar köztársasági elnök kétnapos csehországi munkalátogatását befejezve a déli órákban Prágából visszautazott Budapestre. vissza Az erdélyi Farkasla ka árvízkárosultjait segíti a XVIII. kerület Budapest, 2006. január 13., péntek (MTI) - Az erdélyi Farkaslaka árvízkárosultjait segíti a főváros XVIII. kerülete és a Vöröskereszt; az adományokat január közepén viszik Romániába - tájékoztatta a kerület önkormányzata pénteken az MTIt.
