Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
7 Meg kell mondjam rögtön, hogy nem szeretnék idegen tollakkal ékeskedni, egész pontosan ezzel a tollal, ezt hordom mindig a zsebemben, ezzel írtam alá itt az asztalon minap hihetetlen nagy összegeket. Nem csak az Illyés Alapítványnak az elmaradt, ú gymond elmaradt pénzeiről van szó, hanem más támogatási forrásokat is kellett, hogy átutaljunk nekik pénzeket. Most már tehát az alapítványokon a sor, hogy kifizessék a pályázati pénzeket. vissza Az újvidéki Magyar Szó mun katársa a nemzeti vízumról ír kritikai hangvétellel Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. január 13., péntek (MTI) - "Vízumba zárt szabadság" című, kritikai hangvételű írásában értekezik pénteken a nemzeti vízum bevezetéséről és M agyarország nemzetpolitikájáról a Magyar Szó című újvidéki napilap munkatársa. A cikk szerzője, Talpai Lóránt azt firtatja, hogy mit kellett egyáltalán kidolgozni a nemzeti vízumon, hiszen az okmány megszerzésének kritériumai megegyeznek a magyarország i tartózkodási engedély kritériumaival. A nemzeti vízum "nemzetstratégiai lehetőségeket nem nyújt", néhány család kapcsolattartásától és a diákok zökkenőmentes utazásától eltekintve tartalmilag nem előnyös, ezért a hatályba lépésének idejétől totális az ér dektelenség iránta. "A kérdés csak az, hogy a jelenlegi kormány szándékosan nézi a határon túlra szakadtakat inkompetensnek a saját státusuk és helyzetük megítélésében, amikor egy olyan dokumentumot akar bevezetni, amely ugyanolyan nehezen szerezhető meg, mint a legális magyarországi tartózkodási engedély, és még munkát sem lehet vállalni vele, a szabad utazásról, határátlépésekről nem is beszélve" - írja Talpai. Közismert a szerző szerint, hogy Magyarországnak még európai mércével mérve is az egyi k legszigorúbb bevándorlási törvénye van, amely éppúgy sújtja a határon túli magyarokat, mint a távolról jött kínaiakat vagy más népeket. Talpai feltételezi, Magyarország "olyan mértékben van még mindig az egyenlőség szlogen mellett, hogy kimondja: lényegt elen a származás, nyelvismeret, közös történelem, közös kultúra és lényegtelen Európa is, mint közös hagyaték". A szerző szerint "még fájóbb, hogy eltelt egy újabb, nemzetstratégiai szempontból elpocsékolt év, amelyet az anyaország az újév után is haso nló hozzáállással folytat, mint eddig, mivel öt évre előre megoldottnak tekinti a határon túli magyarság ügyét, amikor a schengeni rendszer be sincsen vezetve". vissza A Benesdekrétumokról – HÁTTÉR 2006. január 13. péntek (MTI) - A prágai látogatáson tartózkodó Sólyom László államfő Václav Klaus cseh köztársasági elnökkel folytatott csütörtöki tárgyalásai után kijelentette, hogy véleménye szerint a Benesdekrétumok kérdése ne m jelent problémát a magyarcseh kapcsolatokban. Üdvözölte Jiri Paroubek cseh kormányfőnek azt a levelét, amely biztosította az Együttélés Politikai Mozgalmat, hogy a kormánynak a szudétanémet antifasiszták iránt az elmúlt évben kinyilvánított humanitárius gesztusa a csehországi magyarokra és lengyelekre is vonatkozik. Az 1945ben kiadott 11 ún. Benesdekrétum, azaz a csehszlovák kormány és Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök intézkedései a II. világháború utáni új egységes csehszlovák nemzetáll amnak a német és a magyar nemzetiségtől való megtisztítását célozták. A londoni Csehszlovák Nemzeti Bizottmány és a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció, élén Klement Gottwalddal, a CSKP főtitkárával egyetértett a magyar és a német kisebbséggel sz embeni nyílt erőszak szükségességében, a nemzeti kisebbségek likvidálásában. A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége és a londoni emigráns kormány tagjai 1945 márciusában Moszkvában megegyeztek az új kormány összetételében, a kormányprogramban, a nemzeti kise bbségekkel szembeni bánásmódban. A szovjet vezetés szabad kezet adott a BenesGottwald kettősnek a magyar kérdés általuk elképzelt megoldására. A szociáldemokrata Zdenek Fierlinger vezette új kormány 1945. április 4én az ideiglenes fővárosban, Kassán hiva talos elnöki dekrétummal jelképesen átvette a hatalmat, s másnap kihirdették a valójában már Moszkvában, Gottwald által megfogalmazott, de a londoni kormány tagjai által is jóváhagyott, 16 fejezetből álló, ún. kassai kormányprogramot. A kassai programn ak főként az V., VIII., XI. és a XV. fejezete tárgyalta a magyarok (s a VII. fejezet Kárpátalja) jövendő sorsát. A VIII. fejezet a kollektív bűnösség elve alapján kimondta: "Minden német és magyar egyén, akit a köztársaság, illetve a cseh vagy a szlovák né p ellen elkövetett bűn alapján vád alá helyeztek és elítéltek, elveszti csehszlovák állampolgárságát és halálos ítélet esete kivételével a köztársaság területéről örökre kitiltatik". Az V. fejezet jelezte a közigazgatás teljes megtisztítását a nem szláv el emektől, a XI. fejezet kimondta a magyar
