Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-03
15 egyébként is terítékre kerülne, s neki fontos. Annak a jelentőségét sem lehet elhanyagolni, hogy az informális tanácsülések napirendjét meglehetősen önállóan állíthatja össze az elnökség (igaz, ezeken a találkozókon viszont nem születnek döntések). És a vi tatémák körüli kompromisszumos javaslatok kidolgozása is az elnökség feladata, némi mozgástér itt is adott tehát, ha nem is sok (ismét egy közelmúltbeli példa: lehet, hogy egykét százalékkal eltérő sarokszámok kerültek volna be a decemberben elfogadott hé téves uniós költségvetésbe, ha nem a britek, hanem mondjuk a portugálok vagy a dánok elnököltek volna, de háromnégy százalékos különbségek már nem képzelhetők el). A leginkább kézzelfogható haszna az elnökségnek, bármilyen furcsa is, üzleti természetű. Az osztrákok például kiszámolták, hogy a most kezdődő hat hónap alatt 98 millió eurót fognak biztonsági intézkedésekre és egyéb, az elnökségből fakadó feladatok ellátására fordítani. Ezzel szemben a legóvatosabb becslések szerint is minimum 150 millió, de eg yes számítások szerint akár 400 millió eurós többletbevételhez juttatja az osztrák gazdaságot az, hogy mintegy százötven EUrendezvényt az alpesi köztársaságban tartanak január és június között a tervezett kétezerből (a többi zömét persze Brüszszelben). Pr ofitálnak a szállodások, az autókölcsönzők, a vendéglősök, a taxisok, az ajándékboltok, de még a Mirabell csokigyár is (az ő Mozartgolyóiból minden nagyobb rendezvény résztvevőinek rendelt a bécsi kormány). Arról nem is beszélve, hogy néhány pótlólagos ál lás is létrejön a hat hónapra, valamivel kisebb lesz tehát a munkanélküliség, ezen keresztül egy kicsivel kevesebbet kell majd segélyre költeni stb. Az elnökség tehát jó dolog. 2011ben mi is kipróbálhatjuk. Akkorra ütemezték ugyanis be a magyar elnökséget . vissza Patrubány Miklós könyve a december 5i népszavazási kísérletről − Az új népszavazás megalapozása Gyújtatlan gyulladjék címmel foglalta könyvbe az állampolgársági népszavazással kapcsolatos tapasztalatokat, dokumentu mokat és megfigyeléseket a Magyarok Világszövetsége elnöke. A könyv első fejezetében a népszavazás kezdeményezőjének legmélyebb, összegző gondolatait rögzítette. Ez, A december 5i népszavazási kísérlet, avagy Befejezetlen rendszerváltás Magyarországon cí mű összegző elemzés képezte a könyv alapját. A második fejezet azokat a népszavazási eseteket, esettanulmányokat, elemzéseket tartalmazza, amelyek a Magyarok Világszövetségének elnökségét arra a következtetésre juttatták, hogy kimondja: a magyarországi vá lasztási eljárásról szóló hatályos törvény teljességgel alkalmatlan arra, hogy segítségével demokratikus választásokat, vagy demokratikus népszavazást lehessen tartani – írja Patrubány Miklós a könyv előszavában. A fejezet címe: Alkotmány- és törvénysértés ek árjában, avagy A semmibe vett népfelség, a választási eljárás visszásságai. „Könyvem leghosszabb, harmadik fejezete a Felkelés a közjóért címet viseli, és időrendi foglalatát adja azoknak a leglényegesebb eseményeknek, amelyek 2002. december 23át, azt a napot követően történtek, amikor a magyarországi politikai osztály egy szinte zugban végrehajtott alkotmánymódosítással hosszútávon eldöntötte Magyarország és a magyar nemzet sorsát. Így esik, hogy könyvem utolsó, negyedik fejezetének utolsó írása nem m ás, mint az az elemzés, amely Miért Nem? Avagy Igen, de nem így! cím alatt egy másik népszavazás, a 2003. április 12i, Magyarország EU csatlakozásáról szóló népszavazást megelőzően kifejtett álláspontunkat indokolja meg. Mert azt mindenkinek tudnia kell, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáról szóló népszavazást, a magyar politikai osztály tizenöt éves mulasztásán túl, végső soron a Magyarország európai uniós csatlakozását eldöntő népszavazás tette elodázhatatlanná.” – olvashat ó az előszóban. 2005. december 5én az MVSz elnöksége megállapította, hogy letelt az a türelmi idő, amelyet az év elején a politikai osztály részére megszavazott. „Eltelt egy újabb év, és a magyarországi politikai pártok még most sem szánták rá magukat a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására. Pedig megtehették volna, hiszen egy évvel korábban a politikailag aktív magyar állampolgárok többsége igennel szavazott. Mindezek alapján az MVSz elnöksége kimondta, hogy a türelmi idő letelténe k következményei vannak, és kilátásba helyezte egy újabb népszavazás lehetőségét.” – írja előszavában a szerző.
