Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
15 kisnyugdíjakat és a romaprogramokat féltők a felelőtlen határon túli költekezés miatt - ugyanis az erdélyiek Romániában adóznak, ott joguk is van beszélni. Egy realista lapban ne azo n töprengjünk, mit nyerünk azzal, ha Szőcs Géza vagy Markó Béla két román törvény között magyar verset alkot, hanem inkább nézzünk józanul szembe azzal, hogy a jelenlegi konstrukció sem rossz üzlet a magyar adófizetőknek. Az erdélyi, vajdasági és kárpátalj ai magyar közösségek az anyaországnak is nettó befizetői: egy kisvárosnyi, az itteni átlaghoz képest magasabban képzett, de alacsonyabb életkorú bevándorlóval enyhítik a magyar népességfogyást, és pótolják az EUban szétszóródott diplomásokat. A költségvet és tavaly tízmilliárdot fordított a majdani áttelepülők nemzeti identitásának megőrzésére, tehát az idén kevesebbe került egy képzett magyar bevándorló, mint egy kisdiák éves állami támogatása a fővárosi kínai iskolában. Ráadásul az áttelepültek csupán kés zpénzből többet hoznak Magyarországra a kiáramló támogatásoknál, hiszen a lakhatást és a megélhetést már a letelepedés kérelmezésekor bizonyítani kell. Az EUban Magyarország az egyedüli, aki gyakorlatilag ingyen kap olyan hazaszerető polgárokat, akiknek kulturális vagy nyelvi integrációjára egy fillért sem kell költenie, nem kell tartania vallási fanatizmusuktól, sem attól, hogy nyomornegyedeiket szociális okokból maguk, vagy rasszizmusból mások felgyújtják. A másik magyar sajátosság, az, hogy a bevánd orlók túlnyomórészt jobboldaliak, valós aggodalomra ad okot e lap olvasóinak. Szinte akkorára, mint az erdélyi liberális demokratáknak az, hogy itteni elvbarátaik érdektelensége folytán az átlagos székely szabadon választhat: a Vasárnapi Újságon, a Hír TVn, a MN erdélyi testvérlapján vagy jobb esetben a "mérsékeltebb" Duna TVn keresztül szemléli a magyar valóságot. Ilyen környezetben a HTMH sohasem fogja tudni olyan döntések elfogadtatásával "csillapítani a hisztériákat", amelyek csak a felszínen veszik f el a küzdelmet az ún. nemzeti oldal ellen. A felelőtlen szociális demagógia (lásd! Románmagyar nyugdíjegyezmény) pedig ugyanolyan felelőtlen nemzeti populizmusba (lásd! a kettős állampolgárság csapdája) kergeti az otthon pragmatikusnak és kompromisszumkés znek ismert, józan politikusokat is. Azokat, akik a kilencvenes években Magyarország érdekeit (az atlanti és európai integrációt, a külföldi befektetések ösztönzését) szem előtt tartva akkor is konstruktívan és demokratikusan viszonyultak szélsőségesen n acionalista kormányaikhoz, amikor anyaországi politikusok is fegyveres harcot vizionáltak Fürtől Kövérig. Ha másért nem, ezért mindenképpen jó befektetés a határon túliak támogatása a magyar adófizetőknek. A két nagy párt egymással versengve küzd az euró pai fővárosokban az erdélyiek és vajdaságiak önrendelkezéséért, miközben egyformán zavarja őket, ha ezek választott vezetői Budapesten is önálló véleményt mernek alkotni a róluk szóló döntésekkel kapcsolatban. Így is van ez rendjén. vissza A pénteket is választható Magyar Hírlap 2006. január 14. Szerző: Joó Hajnalka A vasárnapi szavazásokkal kapcsolatban rendre felmerül, hogy a választók hétvégi programjuk, vidéki kiruccanásaik miatt nem szakítanak időt a voksolásra A majdnem biztosra vett április 9i választási időpont mellett egy április 7i voksolás lehetőségével is számol az MSZP. Ha a köztársasági elnök így döntene, a kormány információink szerint munkaszüneti nappá tenné ezt a pénteket. A korábbi, 125 napos elszólása miatt bírált Orbán Viktor mellett, úgy tudjuk, a szocialistáknak is vannak olyan értesülései, melyek szerint a rendszerváltás óta először munkanapra, április 7ére írná ki a választásokat az államfő. Bár a szocialisták és a Fidesz kampányszerve zetei egyelőre egyaránt április 9i, vasárnapi időponttal számolnak, mindkét pártban keringenek a Sólyom László hagyományostól eltérő szokásait is figyelembevevő "váratlan forgatókönyvek" is. Munkaszünet: drága nap Egyetlen munkanap kiesése, akár 0,20,4 százalékkal kisebb gazdasági növekedést jelenthet 2006ra, miközben az elemzők idénre 44,5 százalék közötti növekedést jósolnak. Ugyanis az év közel 255 munkanapján átlagosan napi 91 milliárd forintnyi nemzeti jövedelmet állít elő az ország, a választáso k miatt ennyivel kevesebb lenne az idei