Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
7 Tárgyalásai után Sólyom László a Prágai Magyar Kulturális Intézet zsúfolásig megtelt nagytermében eszmecserét folytatott a csehors zági magyarok képviselőivel, akik beszámoltak neki szervezetük sokrétű munkájáról. A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt, s ebben a felelősségben a legfőbb közjogi méltóság is osztoz ik. Elmondta: támogatja a kezdeményezést, hogy a határon túli magyarok jogállásának megfogalmazása bekerüljön az alkotmányba. Sólyom László a Cseh Köztársaságban élő magyarokat kultúrájuk, anyanyelvük ápolására és megőrzésére szólította fel. vissza Európa féltve őrzi kapuit - A menekültpolitika áll az uniós miniszterek bécsi találkozójának középpontjában Magyar Nemzet 2006. január 14. Többek között a menekültbefogadás új, közös rendszerének kidolgozásáról kezdtek tegnap tárgyalásokat Bécsben az Európai Unió bel- és igazságügyminiszterei. A bevándorlás kérdése a nyugateurópai országokban mind égetőbb problémát jelent, az osztrák elnökség ezért konkrét lépéseket kíván tenni az ebből fakadó feszültség csökkentésére. Egys éges álláspontot próbálnak kidolgozni a Bécsben zajló kétnapos kötetlen találkozójukon az Európai Unió tagállamainak bel- és igazságügyminiszterei arról, hogy a közösség a jövőben milyen irányelveket kövessen a menekültek befogadásával kapcsolatban. A sor os osztrák EUelnökség kezdeményezésére szervezett tanácskozáson határozatokat nem fogadnak el, de a házigazdák szeretnének támogatást kapni többek között ahhoz a kezdeményezéshez, hogy már az unió területén kívül – például KeletEurópában és Afrikában – a lakítsanak ki befogadótáborokat a schengeni határok felé igyekvők számára. A tanácskozáson nem hangzott el, ám a szakértők szerint egyértelmű, hogy a bevándorláspolitikából fakadó feszültségek miatt Európa mindinkább szigorítani fogja az erre irányuló rend elkezéseit. Az osztrák fél szerint az EU olyan akciócsoportokat állíthatna fel – egyebek között orvosok, ápolók és tolmácsok bevonásával – , akik az ilyen táborokban a helyi hatóságokkal együtt foglalkozhatnának a menekültekkel. A távirati iroda beszámolója szerint Magyarország teljeskörűen támogatja a menekültügyi kérdésekben kialakított uniós együttműködést, a regionális védelmi programok kidolgozását. Hivatalos közlés szerint a menekültügy és a migráció kezelésében szükség lenne egy döntéstámogatási infor matikai rendszer kialakítására, amelynek alapján biztosítható lenne, hogy hasonló ügyekben lehetőleg ugyanazon döntésre jussanak az EUtagállamokban rögzített döntési séma alapján. A menekültpolitika jelenleg országonként olyannyira eltérő, különböző, hogy például egy Csecsenföldről Ausztriába érkező menekült nagyjából 90 százalékos valószínűséggel megkapja a menekültstátust, míg a szomszédos Szlovákiában erre gyakorlatilag semmi esélye sincs. A menekültekkel kapcsolatos politika harmonizálásáról öt éve tár gyalnak az unióban, az erről szóló megegyezést azonban még nem sikerült a miniszterek egyhangú szavazatával szentesíteni. A tárcavezetők tanácskozásán Magyarországot Lamperth Mónika belügy- és Petrétei József igazságügyminiszter képviseli a bécsi Hofburgb an. Lamperth Mónika tegnap tárgyalt osztrák kollégájával, Liese Prokoppal. A két fél közti egyeztetés témái között szerepelt a hegyeshalmi határátkelőhely tehermentesítése, amely sokak szerint a régi átkelő újbóli megnyitásával elképzelhető. Ennek nagy elő nye lenne, hogy a kishatárforgalomban részt vevők nem kényszerülnének a fizetős autópálya igénybevételére. vissza Élt négy évet - Kerekasztalbeszélgetés Erdély második világháborús harcairól Magyar Nemzet 2006. január 14 . Szerző: Margittai Gábor Mióta világ a világ, Erdély a hadak útját járja; ám az 1940es magyar bevonulás és berendezkedés talán az egyik legemlékezetesebb katonai mozzanat az egykori országrész történelmében. Hogy mi volt a jelentősége kultúránk megmara dásában a rövid „kicsi magyar világnak”, s hogy mennyire volt siker vagy kudarc Erdély védelme a szovjetek ellen, arról beszélgettünk a nemrég megjelent hiánypótló hadtörténeti munka három szerzőjével. Magyar Nemzet: Noha másfél évtized eltelt a rendszerv áltás óta, furcsa módon még mindig igen sovány Erdély második világháborús hadtörténetének szakirodalma. Három fiatal hadtörténész elhatározása kellett ahhoz, hogy megszülessen az első monografikus igényű összefoglalás, az Erdély a hadak útján, 1940 – 1944 c ímű kötet. Mi az oka a témát övező óvatos csöndnek?
