Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-12
30 Az MSZP keményebb dió, mert bár a téma iránt hagyományosan korlátozott a tülekedés a szocialistáknál, akadnak mogulok, akiknek szempontjait illik figyelembe venni. Például az ukrajnai, kárpátaljai energiaszektorban érdekelt Kapolyi László, aki szoros kapcsolatot ápol az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Gajdos Istvánnal. A kül magyar politikai elit tagjai pedig, bár szavaz óbázisaik december 5i traumája miatt nyíltan nem barátkozhatnak a jelenlegi kormánnyal, tisztában vannak a realitásokkal, hiszen alrendszereik működtetéséhez szükségük van a Magyarországról megszerezhető forrásokra. Ezért tartja minden tömörülés elsődlege snek a Szülőföld Alapot, ahol magyar állami pénzekről a kisebbségi magyar pártok alkuja nyomán döntenek. Mindezt figyelembe kell vennie az új elnöknek, akinek vélhetően előbbutóbb a hivatal fennmaradásáért is meg kell küzdenie. Időről időre felröppennek u gyanis hírek a sokak által a magyar közigazgatásban idegen testnek tekintett HTMH más hivatallal való összevonásáról, valamelyik minisztériumba történő beolvasztásáról. ÚJ NEMZETPOLITIKA? Most azonban többről van szó. Sárközy Tamás jogászprofesszor, akit a kormányzat a közigazgatási reform kidolgozásával bízott meg, a Figyelő tavalyi utolsó számában az államigazgatás szétszabdaltságának bizonyítékaként a határon túli magyarok ügyét hozta föl, mint amely túl sok szerv között oszlik meg. Úgy tudjuk, a megol dás is megszületett: elképzelhető, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradása, a bürokráciareform megvalósulása esetén összevonnák a HTMHt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, azaz a határon túli magyarokat a magyarországi kisebbségekkel. A HTMH ú j elnökének kiválasztása, illetve a hivatal jövője alapvetően a nagyobbik kormánypárton belüli erőviszonyoktól függött és függ. A szocialisták valahai első számú magyarságpolitikusával, a mostani európai parlamenti képviselővel, Tabajdi Csabával jó viszony t ápoló Komlós Attila kinevezése az MSZP népi szárnya felé tett gesztusnak is felfogható - az irányzat ugyanis hangosan ellenezte a december 5i "nem" kampányt. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor ügyelt rá, hogy ne válasszon az MSZPben súllyal rendelkező embert, és lazítani akarta a határon túli kötődést is. Komlós Attila ugyanis az első 1998 óta, aki nem valamelyik szomszédos országban látta meg a napvilágot - az Orbánkormány HTMHelnöke, Szabó Tibor felvidéki, a 2002es kormányváltás után hivatalba lépő BálintPataki József erdélyi származású. Mindkettőjüket erős kapcsolatok fűzték szülőföldjük nemzetiségi pártjaihoz, a Magyar Koalíció Pártjához, illetve az RMDSZhez. A személyes lojalitással azonban vélhetően nem lesz gond, hiszen Komlós Attila az elmúlt egy év ben Gyurcsány Ferenc kül, biztonságés nemzetpolitikai tanácsadó testületében dolgozott, Eörsi Mátyás elnöklete alatt. A miniszterelnök szakértői csapata erőteljesen dolgozik egy, a Fidesz szemléletmódjával versenyképes nemzetpolitikán, és ami legalább en nyire fontos, a támogatási gyakorlaton. A figyelmes szemlélők már 2004 novemberében, a témáról rendezett parlamenti vitanapon felfedezhették az új szocialista magyarságvízió csíráit. Gyurcsány Ferenc akkor azt mondta: "Aki nemzetet akar egyesíteni, akkor j ár helyes úton, ha a nemzetegyesítés programját nem csak és kizárólag a magyar nemzet határon belül és határon kívül élő része közötti egyesítés programjaként fogja föl. A szegények és tehetősek, a munkával rendelkezők és annak hiányában szenvedők (...) kö zötti új hidak építésére együtt kell törekednünk." Mindez kevés figyelmet keltett akkor, amikor a népszavazási kampányban a tudatos elutasítás és a sokak szerint rasszizmusba hajló beszédmód jellemezte a kormány retorikáját. Egy éve aztán Gyurcsány Ferenc meghirdette a "nemzeti felelősség" öt pontját: a Szülőföld Alap beindítását, a honosítás megkönnyítését, a nemzeti vízum bevezetését, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és az alkotmány módosítását. Míg az első három vállalás megva lósult, az utóbbi kettőre várni kell. A kormányzati politikát finoman támogatja a magyarországi baloldalt tárgyalópartnernek tekintő román kormány is. A csíkszeredai főkonzulátus évek óta húzódó ügye most, a választások előtt néhány hónappal oldódott meg, ahogy a kolozsvári konzulátus is a Hornkormány alatt kezdte meg működését. AZ EKE SZARVÁNÁL Az új HTMHelnöknek tehát szűk mozgástérben, nagypolitikai érdekek között lavírozva kell megkezdenie munkáját. A református lelkészi végzettségű Komlós Attila 19 84től a Reformátusok Lapjának volt a főszerkesztője, 1989től 1995 decemberéig a Magyarok Világszövetségénél is szerepet vállalt. Megjárta az első ciklus médiaháborújának lövészárkait is, 199394ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének ügyvezető
