Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-11
6 szigorítása, az igazságszolgáltatás reformja továbbra is a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik – szögezte le. Markó Béla szövetségi elnök elmondta azt is, a romániai mag yar közösségnek sajátos érdeke, hogy Románia mielőbb az EU tagja legyen, hisz ezáltal ugyanahhoz a gazdaságipolitikai intézményrendszerhez fog tartozni, mint Magyarország. Továbbá tájékoztatta a francia küldöttséget arról is, hogy a kisebbségvédelem terén milyen fontos intézkedések történtek az elmúlt időszakban, de beszámolt a kisebbségi törvénytervezet körül kialakult helyzetről is. A francia küldöttség méltányolta az RMDSZ szerepét a kormányban, mely értékelése szerint példaértékűnek tekinthető. Ami pe dig Románia integrációját illeti, véleményük szerint kevés a valószínűsége annak, hogy halasszák a csatlakozás időpontját. A megbeszélés végén Markó Béla nyomatékosította: Románia mindent megtesz annak érdekében, hogy 2007 január 1jétől az Európai Unió ta gjává váljon. vissza Szerbia autonómiát adna Koszovónak a szerb kisebbség széles körű jogainak megőrzésével Belgrád, 2006. január 10., kedd (MTI/dpa) - A túlnyomórészt albánok lakta Koszovó Szerbia határain belül maradna , de magas fokú autonómiát élvezne, a tartomány jövőjéről folyó tárgyalásokon előterjesztett szerb kormánykoncepció szerint - jelentették kedden a belgrádi lapok. A szerb elképzelés értelmében a szakadár tartományban élő szerb kisebbség, amelynek arány a becslések szerint jóval tíz százalék alá csökkent, az albán autonómia ellenére a tartomány nagy területeit ellenőrizné. A szerbek saját közigazgatási egységekre tartanak igényt a tartomány északi, keleti és középső körzeteiben - tűnik ki a hivatalos szerbiai tárgyalási célokból. A tartomány déli és nyugati részében fekvő Prizren és Pec jelentős középkori ortodox kolostorait "szerb Koszovóhoz" csatolnák, bár ezeken a vidékeken gyakorlatilag nincsenek szerbek. Ezen túlmenően a szerb ortodox egyház egés z Koszovóban visszakapná a második világháború után a kommunisták által kisajátított földbirtokait. A szerb tervezet nem írja körül pontosan ezeket a földbirtokokat, de hatalmas területekről van szó, tekintve, hogy a háború előtt az egyház volt a legnagyob b földbirtokos Koszovóban. Bár a szerb közigazgatási egységek nem képeznének összefüggő területet, intézményesen mégis össze lennének kötve egymással, és szoros kapcsolatokat ápolnának Belgráddal. A belgrádi elképzelés szerint a szerbek saját területei ken maguk határoznák meg az oktatás, a rendőrség, a közlekedés, a területrendezés és a bíróságok működésének szabályait. A Koszovó jövőjéről kialakított hivatalos belgrádi elképzelés ellentétben áll az albán többség koncepciójával. A koszovói albán ko rmány több ízben világossá tette, hogy az albánok számára kizárólag a korlátlan függetlenség jöhet szóba, a szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartása mellett. vissza Az állampolgársági ügyek intézése már fél évvel csökk ent átlagosan Budapest, 2006. január 10., kedd (MTI) - Az állampolgársági ügyek intézése az elmúlt évben már fél évvel csökkent, átlagosan 12 hónapig tartott, ami összhangban van a kormány nemzetpolitikai célkitűzéseivel - közölte a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigaz gatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Még a kedvezőbb jogszabályi rendelkezések hatályba lépését megelőzően sikerült kedvezőbb feltételeket teremteni, és legalább fél évvel lerövidíteni az ügyintézési időt - mondta Végh Zsuzsanna, aki ezzel utalt arra, hogy a január 1jén hatályba lépett állampolgársági törvény módosítása legfeljebb 12 hónapos ügyintézési időt tesz lehetővé a hivatal számára. A korábbi gyakorlat ennél legalább fél évvel, esetenként több évvel is hosszabb időt vett igénybe. A hivatal arra számít, hogy januártól jelentősen megugrik a kérelmezők száma. Nagyon sokan vártak a kedvezőbb jogszabályi rendelkezések hatályba lépésére, ezért csökkent 2005. második felében a honosítási kérelmek száma - fűzte hozzá magyarázatul Végh Zs uzsanna. Példaként említette, hogy 2004hez képest az elmúlt évben mintegy 30 százalékkal csökkent a honosítást és a visszahonosítást kérelmezők aránya, feltehetően az említett "kivárásnak" köszönhetően. Előbbiek száma 12.519, míg utóbbiaké 9.938 volt. Magyar állampolgárságot a legtöbben a szomszédos országokból kértek: 68 százalékuk román, 11 százalékuk szerbmontenegrói, 12 százalékuk pedig ukrán állampolgár volt. Az európai uniós kérelmezők aránya mindössze alig több mint 2 százalék. A kérelmező k változatlanul elsősorban a magyar származásra tekintettel kérik a honosítást. Ugyanez a csökkenő tendencia volt megfigyelhető a tartózkodási engedélyt kérelmező külföldiek körében is.
