Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-03
25 A magyar nyelv használatának joga a szomszédos országokban - konferencia Szeged, 2005. dece mber 2., péntek (MTI) - A magyar nyelv használatához való jogot a szomszédos országokban eltérően szabályozzák, ám a meglévő lehetőségeket is szűkíti a magyar jogi és közigazgatási terminológia ismeretének hiánya - hangzott el egy, a témában rendezett konf erencián pénteken Szegeden. Az 1991ben elfogadott és 2003ban módosított román alkotmány a nemzetállami koncepcióból indul ki - mondta Varga Attila, a román parlament képviselője a Szegedi Tudományegyetemen rendezett konferencián. A román alkotmán y alapjogokat, illetve a helyi közigazgatást tárgyaló fejezetében azonban van utalás az anyanyelv használatának jogára. Az alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelvét megtanulnia és azon oktatásban részesülnie - k özölte a politikus. Hozzáfűzte: a helyi autonómiáról szóló törvény szerint azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség részaránya a 20 százalékot eléri, írásban és szóban is használható a hatóságoknál a kisebbségi nyelv. A szóbeli kommunikációval általában nincs probléma, azonban a magyar szaknyelv ismeretének hiánya gyakran még a magyar nemzetiségű hivatalnokoknál is nehézzé teszi az írásbeli kapcsolattartást - mondta Varga Attila. Az alkotmány 2003as módosítása áttörést hozott az anyanyelvhasználatban : a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvükön fejezhetik ki magukat a bíróságok előtt - tudatta a képviselő. A szlovák alkotmány szerint a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi tájékoztatáshoz, művelődéshez, hivatalos k apcsolatokban való használatához - mondta Szabómihály Gizella, a dunaszerdahelyi Gramma nyelvi iroda munkatársa. Az 1999ben született kisebbségi nyelvhasználati törvény szabályozza, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi részarány eléri a 20 s zázalékot anyanyelvükön fordulhatnak az önkormányzatokhoz - Szlovákiában mintegy 500 ilyen van , a hivatalnokok azonban nem kötelesek ismerni a kisebbség nyelvét. A magasabb szintű önkormányzatok esetében a szlovák a tárgyalási nyelv, s kisebbségi nyelven a parlamentben sem lehet felszólalni - közölte a szakember. Hozzátette: komoly problémát okoz az is, hogy a hivatalos nyomtatványok - néhány kivételtől eltekintve - nem állnak rendelkezésre a kisebbségi nyelveken. A szlovák törvények lehetővé tes zik a bírósági eljárásban kisebbségi nyelvek szóbeli használatát - jegyezte meg Szabómihály Gizella. A szerbiai és a szövetségi alkotmány is deklarálja a kisebbségek kollektív jogait - közölte Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, kisebbségügyi minis zter. Mint mondta: a jogszabályok alapján a helyi önkormányzatok döntenek arról, hogy egy adott községben a szerb mellett mely nyelv a hivatalos. A 45 vajdasági önkormányzatból 28ban hivatalos nyelv a magyar, itt él a magyar kisebbség 90 százaléka. A politikus ismertetése szerint ezeken a településeken a felek kérésére az elsőfokú bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek az eljárást a kisebbség nyelvén lefolytatni, kötelező a többnyelvűség a hivatalos elnevezések és a cégtáblák esetén is. A k isebbséghez tartozók anyanyelvükön fordulhatnak a hatóságokhoz. Továbbra is nagy a különbség a jog és a gyakorlat között - közölte Korhecz Tamás, aki szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a hivatalok nincsenek felkészülve a kisebbségi nyelv használa tára sem tárgyi, sem pénzügyi, sem humánerőforrás szempontból. vissza Szili Katalin a romániai kisebbségi törvény elfogadását szorgalmazta Pozsonyban Pozsony, 2005. december 2., péntek (MTI) - Az Európát leginkább fogl alkoztató kérdéseket tekintették át a középeurópai régió parlamenti elnökei pénteken befejeződött pozsonyi tanácskozásukon, ahol Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. Szili Katalin az MT Inek elmondta, hogy a kétnapos találkozón elsősorban az alkotmányos szerződés sorsát, az azt érintő kérdéseket tekintették át. Megállapították, hogy az uniós alkotmány megismertetésének feladatában igen nagy a nemzeti parlamentek felelőssége. A viseg rádi négyek, valamint Ausztria és Szlovénia házelnökeinek fórumán, amelyen az EUcsatlakozásra váró Románia és Bulgária parlamentjének elnöke is részt vett, Szili Katalin azt kérte, Románia parlamentje az Európai Bizottság októberi jelentését is figyelembe véve tegyen meg mindent a tavasszal esedékes felülvizsgálatig azért, hogy elfogadja a kisebbségi törvényt. "Adrian Nastase házelnök urat külön is kértem, a román parlament tegyen meg mindent azért, hogy a kisebbségi törvény elfogadásra kerüljön" - mondta Szili Katalin.
