Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-29
3 Egyetem hungarisztik ai tanszékének vezetője a Szülőföld Alap néhány nappal ezelőtti döntése ellen. (Nsz 11.o.) Cikkek: Szabó Vilmos: Komlós Attila a jelölt a HTMH elnöki posztjára Budapest, 2005. december 28., szerda (MTI) - Komlós Attila foglalhatja el a jövő év elejétől a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöki posztját - erősítette meg az MTI érdeklődésére szerdán az erről szóló lapinformációt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. Komlós Attila a táv irati iroda megkeresésére megerősítette, hogy felkérték a HTMH vezetésére, amit elfogadott. "Meg tudom erősíteni, hogy felkértük Komlós Attilát, és ő erre igent mondott; a kinevezési folyamat elindult" - közölte Szabó Vilmos, megjegyezve, hogy a külügy miniszterrel együtt, a kormányfő "jóváhagyásával és egyetértésével" tette meg ez a lépést. A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre. Szabó Vi lmos elmondta: Komlós Attila várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot. A külügyminiszter július 4én - saját kérésére - mentette fel BálintPataki Józsefet, a HTMH elnökét tisztségéből; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a h ivatal helyettes vezetője irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai főkonzulátusvezetői posztra jelölt. Komlós Attila az MTI megkeresésére megerősítette, hogy felkérték a HTMH vezetésére, amit elfogadott. "A kinevezési papír még nincs a keze mben" - tette hozzá Komlós Attila, aki jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja. Komlós Attila a jövőbeni terveiről elmondta: meglátása szerint mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz a határ on túliakért, részleteiben is meg kellene ismertetni a lakossággal. Véleménye szerint "jobban oda kell figyelni" arra, hogy a "határon túli" fogalma és tartalma gyorsan változik, s a Kárpátmedencei országok uniós taggá válása gazdagítja a határon túli magyarság kapcsolattartását az anyagországgal. Komlós Attila elmondta azt is: a jövőben arra kellene törekedni, hogy "támogató és támogatott" viszony helyett partnerséget alakítsanak ki a határon túli kisebbséggel. vissz a Megerősítené Magyarországot, ha állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak Markó Béla szerint Bukarest, 2005. december 28., szerda (MTI) - Megerősítené Magyarországot, ha állampolgárságot adna több millió határon túli magyarnak - fejtette k i Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a román kormány magyar miniszterelnökhelyettese egy lapinterjúban. A bukaresti Új Magyar Szó szerdai számában terjedelmes interjút közölt Markó Bélával a román koalíciós kormány egyév es mérlegéről, az RMDSZ részvételéről a kormányzati munkában, valamint a magyarmagyar viszonyról. Ez utóbbi témáról az egy évvel ezelőtti magyarországi népszavazással kapcsolatos kérdésre adott válaszában a vezető romániai magyar politikus kifejtette: "Ami akkor történt, bebizonyította: a politikában nem szabad az érzelmekre hagyatkozni. Magyarmagyar viszonylatban is az érdekeket kell megmutatni: azt, hogy Magyarországnak miért lenne érdeke állampolgárságot adni több millió határon túli magyarnak. Azé rt, mert ez szellemileg, kulturálisan, de akár gazdaságilag is megerősíti Magyarországot. Én ebben hiszek. A másik tanulsága a referendumnak, hogy aki a politikában felelősséget vállal, ne próbálja a felelősséget visszahárítani a választókra. Ezt négyévenk ént kell megtenni, nem menetközben. Nem vagyok népszavazásellenes, hisz a népszavazás a demokrácia része. Maga a parlamenti választás is egyfajta népszavazás. De akit megválasztanak, azt azzal bízzák meg, hogy a szükséges döntéseket maga hozza meg". A határon túli magyar közösségek és Magyarország közötti kapcsolatokról szólva Markó Béla rámutatott: ő továbbra is problémának látja, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogatási rendszer ki van szolgáltatva a különbö ző kormányok ötleteinek, átcsoportosításoknak, átszervezéseknek, költségvetési viták hullámveréseinek. Éppen ezért tanulság, hogy amit például törvény szabályoz, annak működnie kell, akármilyen ínséges is a költségvetés. Ilyen szempontból például működik, bár
